BLOGRA FUTOTTUNK Sérülés elleni módszer kerestetik!

Fókuszban a hobbifutók rettegett szava: sérülés! Blogszörfösünknek a dereka fáj, és amiatt nem tud úgy és annyit edzeni, amennyit szeretne, de úgy tűnik, másokat is elért a baj...

Ezúttal, sajnos, nem tudok áradozni fantasztikus futásokról, terepezésekről, flow-ról, mert bár volt ilyenekben részem egészen vasárnapig, a kiújuló, makacs derékfájásom feledteti ezeket. Tudom, hogy a türelem rózsát terem, de természetesen nehéz a futásmentes időszak, főleg úgy, hogy a jól felépített kis edzéstervembe kavart bele a fájdalom. Nem mondhatnám, hogy extrém, és menni sem tudok, de fáj, ezért kénytelen vagyok szünetet tartani. Bosszant, hogy igazán az okát sem tudom, és azt sem, hogy meddig tart.

Mindenesetre irigylek mindenkit, aki fut, szalad, boldogan készül versenyekre, résztávozik és edz.

Bízom benne, hogy hamarosan visszatérhetek a hobbimhoz, s el is felejtem, mi is az a derékfájás, addig azonban csak elméletben futok – na, mondjuk, ez remekül megy… – , és mások posztjaiból merítek erőt.

Érdekes, hogy csupa olyan bejegyzést találtam, ami sérüléssel kapcsolatos, úgy tűnik, bevonzottam őket.

 

SPORTORVOS.HU

Próbáltam szakértői anyagot találni a derékfájással kapcsolatban, hátha másnak is hasznos lehet. Íme, egy remek bejegyzés, amelyben vannak ötletek arra vonatkozóan, mit lehet tenni a megelőzés érdekében a mindennapokban.

 

NEMMARATONMAN (blog)

A blog szerkesztője, szerzője egy ideje visszavonult, ugyanis makacs sérülés/fájdalom miatt nem tud futni. Ezzel kapcsolatban történtek előrelépések, mert végre kiderült, mi is lehet a baj, s a bejegyzésből megtanultam egy új szót, sőt felfedezhetünk új testrészt, amelynek létezéséről keveset hallhattunk eddig – az viszont cseppet sem örömteli, ha foglalkozni kell vele. A nagyszerű beszámolókkal teli oldal futóbloggerének mindenesetre jobbulást, és a teljes gyógyuláshoz sok türelmet kívánunk!

 

NIKIMOVES (blog)

Úgy látszik, ez tényleg olyan hét, hogy csupa sérüléssel kapcsolatos bejegyzést találni… A következő írás olyan UTH-beszámoló, amely arról szól, hogy a hetedik kilométernél megpecsételődött Niki sorsa, és bár makacsul próbált kitartani és továbbment, egy idő után be kellett látnia, hogy biztos sokat árt magának, ha tovább erőlteti a versenyt. Reméljük, azóta javult a helyzet!

 

FUTÓK BARÁTI KÖRE (Facebook)

Kolonics Tamás bejegyzéséből hasznos tanácsokat kaphatunk a táplálkozással kapcsolatosan, mit érdemes futás előtt és utána enni, inni.

 

KISURUN (Youtube)

A videóbejegyzésben Csécsei Zoltán ad tippeket a frissítéssel kapcsolatban ultrafutóknak – ebben a nagy melegben jól jöhet mindenkinek!

 

FUTNIMENTEM.HU

Evetovics-Balla Hajnalka cikkéből nagyon jó tanácsokat kapunk, hogyan lehet elviselhetővé tenni a melegben futást. Kiderül, hogy vannak hűsítő ételek, az is, hol érdemes hűteni magunkat, illetve milyen sokat számít a szellős öltözködés!

 

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND

Megfelelési kényszer, az örömfutás gyilkosa

Több nagy verseny is közeleg, és ilyenkor sok olyan írást látok, ami kissé elszomorít. De nemcsak versenyek előtt tapasztalom ezt a jelenséget, a mindennapokban is egyre gyakoribb. Arról van szó, mikor hobbisportolók azért futnak, azért neveznek versenyekre, mert nem akarnak másokhoz képest lemaradni, kevesebbet, lassabban teljesíteni. Nem egy cél teljesítése, nem önmaguk legyőzése motiválja őket, hanem a megfelelési kényszer. Gyakran irreális példákat akarnak követni, ami arra sarkallja őket, hogy irreális célokat is tűzzenek ki magunknak. Ha a szomszéd tudott egy év futás után maratonit vállalni, akkor ő is tud. Igaz, hogy a szomszéd, mondjuk, régebben profi úszó volt, és az állóképessége sokkal jobb, mint az átlag kezdő futóé, de az nem számít. Fussunk egy éven belül maratonit! Ha pedig összejött a táv teljesítése tavasszal, akkor fussunk ultrát, lehetőleg nyáron, szintes aszfalton. A másik eset, amikor a hétköznapokban tolakszik ez a vágy elő, nem pedig versenyen: ha a futós csoportban sok anyuka havi háromszáz kilométert fut, akkor nekem is annyit kell. Igaz, hogy ők öt éve futnak, én meg kettő, de nehogy már pár anyuka lenyomjon.

Egyik verzió sem vezet jóra, leggyakrabban motivációvesztés, kiégés, sérülés lesz a vége.

Ne másoknak akarjunk megfelelni, ne is vélt vagy valós elvárásoknak, amelyeket mások vagy épp trendek támasztanak elénk. A hobbifutás lényege, hogy azért csináljuk, mert szeretjük s örömöt lelünk benne. A küzdeni vágyás és versenyszellem jó, de a görcsös megfelelési kényszer nem.

Sajnos ezt magunkon észre sem vesszük gyakran, a környezetünk viszont aggódva figyeli, hogy a vesztünkbe rohanunk – szó szerint. Érdemes meghallgatni, mit mondanak futóéletünkről a hozzánk közelállók, és ha azt látjuk, beleestünk ebbe a csapdába, változtassunk.

Ilyenkor talán az a legjobb, ha kilépünk a mókuskerékből kicsit, vagy keresünk egy jó edzőt, aki megvéd önmagunktól – azt semmiképp se hagyjuk, hogy a túlzó, becsapós becsvágy megmérgezze a számunkra oly fontos futást.

 

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.