A művészet és a sport határán

Nehéz megmondani, a művészkerékpár sport-e vagy művészet. Annyi biztos, valódi művészet magas színvonalon űzni ezt a rendkívül látványos és figyelemfelkeltő tevékenységet.

Huszönöt év telt el azóta, hogy a művészkerékpár bemutatkozott Magyarországon. Kezdetben mindössze egy magyar klub létezett, amelyet hamarosan további négy követett. Jelenleg hat egyesületet tart nyilván a honi kerékpáros-szövetség. A fiatal sportág gyors fejlődését bizonyítja, hogy ma már nemzetközi versenyeket (junior Európa-bajnokságot és világkupa-viadalokat) is rendeznek nálunk, amelyeken – kiváltképpen a férfi szakágban – egyre eredményesebbek vagyunk. Az utánpótláskorúak fejlődéséről pedig sportolókból lett edzők gondoskodnak.

„Kétezernyolcban az Európa-bajnokságon szereztük meg az első érmünket párosban, majd az ezt követő nemzetközi viadalokon – a nők és a férfiak páros versenyszámában – a szakág további három-három éremmel gazdagodott. Nemzetközi viszonylatban a férfiak lassan megközelítik a világelitet, a női ágon azonban némi utánpótláshiánnyal küzdünk, így az ő eredményességük némiképp elmarad a férfiakétól” – tájékoztatott Buzer Nikolett szövetségi kapitány.

A sportág lényege, hogy ki tud kerékpárral szebb és nehezebb, néhol a cirkuszi produkció határát súroló akrobatikus elemeket bemutatni – mindezt komolyzenére.

Az egyéni, páros, négyes, illetve vegyes számokban öt perc áll a versenyzők rendelkezésére, hogy bemutassák gyakorlatukat. Vannak két és egy keréken, előre és hátra végezhető elemek. Egy kerékre emelkedés után a versenyzők a kerékpár bármelyik részére ülhetnek vagy állhatnak, és arccal előre vagy a menetiránynak háttal is végrehajthatják az egyenként 30 elemet tartalmazó gyakorlatsorozatot.

„A sportághoz leginkább erőnléti és koordinációs képességek kellenek. Minél előbb kezdjük a sportot, annál jobb, hiszen hosszú időbe telik eljutni az első lépésektől a professzionálisan kivitelezett gyakorlatokig. Nagyon fontos, hogy a versenyzőknek kitűnő állóképességük legyen, hiszen öt perc alatt kell bemutatniuk a különböző elemeket, amelyek között – a talajtornához hasonlóan – sok az ülőtartás és kézenállás. Talán ennél is fontosabb, hogy jó legyen a koordinációs és egyensúlyérzékük, hiszen el kell sajátítaniuk számos, a kezek használatát nélkülöző elemet is, miközben irányítaniuk kell a kerékpárt” – árulta el a szakember.

A különböző elemek elsajátításához hosszú évek kitartó munkájára van szükség, a gyerekek a kezdetektől fogva heti két-három, egyenként kétórás edzésre járnak. Először az egyszerűbb elemeket tanulják meg, amelyeket egyre nehezebbek követnek, köztük számos, a kívülálló számára hajmeresztőnek tűnő gyakorlattal.

„A világon az egyik legnehezebb elem a Maute-ugrás, amelyet Magyarországon még senkinek sem sikerült megtanulnia, bár már sokan próbálkoznak vele. A mutatványt a korábbi világbajnokról, a német Dieter Mautéról nevezték el, és a lényege, hogy a versenyzőnek fel kell állnia a nyeregre, majd a másodperc tört része át kell ugrania a kormányra, miközben a kerékpár legalább két métert gurul ” – tájékoztatott a szövetségi kapitány.

A művészkerékpár alapjai

A sportágban használatos kerékpár nyolc kilogramm súlyú, 1:1-es áttételű, azaz előre és hátra is tekerhető. A kerekek gumijában a levegő nyomásának 11,2 barnak kell lennie. A versenyzők a visszahajlított kormányra és a megvastagított vázra ülve vagy állva mutatják be a gyakorlataikat. A nyereg hátsó fele szintén vissza van hajlítva, így könnyebb ráállni. További információ a sportágról ide kattintva olvasható!

Mindezt hallva felmerül a kérdés, vajon mennyire biztonságos a sportág, főként annak ismeretében, hogy a kerékpárosok néha bizony elesnek a nehéz elemek elsajátítása közben.

„Az első néhány hónapban a gyerekek az alapvető elemeket tanulják meg, miközben alaposan megismerkednek a kerékpárral is. Nagy figyelmet fordítunk ugyanakkor arra, hogy megtanuljanak biztonságosan esni. Valóban, könnyen elveszíthetik az egyensúlyukat, és a lábuk is simán lecsúszhat a pedálról, de megtanítjuk nekik, hogyan védjék meg magukat az esés fájdalmaitól, vagy éppen hogyan kell kilökniük maguk alól a kerékpárt, ha a helyzet úgy alakul. Attól pedig senkinek sem kell tartania, hogy gyakorlás közben megsérül, hiszen az edző mindig a kerékpáros mellett tart egy kötelet, botot vagy éppen hevedert. Semmivel sem veszélyesebb, mint bármelyik másik sport” – nyugtatott meg mindenkit Buzer Nikolett.

Nyitókép forrása: Urs Rindisbacher / FarbigePixel facebook

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.