Görnyedünk, úgy ülünk, akár egy púpos teve, fejünk előreesik, még a kanapén elhelyezkedve is helytelenül nézzük a televíziót. Horváth Menyhért, a Life1 Fitness személyi edzője kis túlzással naponta találkozik fájdalomra panaszkodó emberekkel, a számítógép, laptop előtt üldögélés alaposan igénybe veszi a testünket. Egyik problémából pedig a másik következik, így nem árt odafigyelni a helyes testtartásra és vele összefüggésben a légzésre.
Merthogy az ülő életmód miatt a bordakosarunk összenyomódása nehezíti a rekeszizomlégzést, és ha ez nem lenne elég, szervezetünk sem tud a különféle típusú stresszek között különbséget tenni.
„Az ülő életmód és a minket ért mindennapi stressz következtében a városi életmódot folytató embereknél a felső mellkasi vészlégzés lett az általános légzésminta, ami nagy gond – mondta Horváth Menyhért, aki az egyik legnagyobb videómegosztó portálon sorozatot indított Tesi.tv néven, célja pedig olyan aktív, szenior értelmiségi korosztály megszólítása, amelynek tagjai eddigi életük során távol maradtak a fitnesztermektől. – A helytelen ülőhelyzetben naponta több ezerszer fel- és lesüllyesztjük a vállunkat. Gyakran ennek következtében fájdul meg a nyakunk, és állnak be a felső hátizmaink.”
Márpedig a légzés minősége az idegrendszerünkre is hatással van. Ha tudatosan rá-, illetve visszavezetjük magunkat a rekeszizomlégzésre, azonnal érezni fogjuk a nyugtató hatását. Jó, ha tudjuk, a tüdő alsó felében zömével a paraszimpatikus idegrendszer végződési találhatóak, ezért „hasi” légzéskor főleg ezek aktiválódnak.
Helyes légzés esetén tehát a felső háti izmok megpihenhetnek, javítva ezáltal a vállövünk mozgékonyságát. Alapvetően két nagy légzésminta létezik.
„A rekeszizom az elsődleges légzési izmunk – folytatta a személyi edző. – Az első típus a rekeszizomlégzés, amikor a rekeszizmunkat használva úgynevezett hasi légzést alkalmazunk. Nyilván nem a hasunkba fogjuk venni a levegőt, hanem a tüdő alsó regisztereit töltjük így meg levegővel – a hasi régióban létrejövő mozgás miatt nevezik ezt hasi légzésnek is. A másik pedig az úgynevezett vészhelyzeti légzés vagy felső mellkasi légzés, ami stressz hatására aktiválódik. Képzeljük el, hogy az ősember békésen gyűjtögetett az erdőben, majd egyszer csak meglátott egy barlangi medvét, és menekülnie kellett. Vészhelyzet esetén a megnövekedett oxigénigény kielégítése érdekében bekapcsolódnak a felületes mellkasi és háti izmok is, hogy extra mennyiségű levegő jusson a tüdőbe. A mai hétköznapi embereknél az elmúlt években a minket ért stressz hatására ez vált általánossá, ami nagyon nem jó.”
Tudatosan ügyeljünk rá, hogy a monitor előtt egyenesen tartsuk gerincünket, helyet és lehetőséget adva ezzel tüdőnknek az optimális működéshez. A légzés nem csak alapvető életfunkció, hanem hatással van a mozgásunkra, az idegrendszerünkre és a testtartásunkra is.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
