Első Spartathlonjára készül: izgatott?
Vegyes érzésekkel várom a versenyt – mondta a Svédországban élő Fogarasiné Veres Krisztina a Csupasportnak. – És igen, nagyon izgatott vagyok, hiszen az egyik álmom válik valóra azzal, hogy ott lehetek a Spartathlonon. Tudom, iszonyatosan nehéz a pálya, kemények a szintidők, ráadásul tartok az eltévedéstől és a kóbor kutyáktól is. Másrészt nyugodt vagyok, mert tudom, hogy mindent megtettem a felkészülés alatt, elvégeztem a kőkemény munkát. Maximálisan megbízom az edzőmben, Maráz Zsuzsannában, remek felkészülésen vagyunk túl, innentől rajtam múlik minden.
Igaz, hogy először leszek ott a Spartathlonon, de nem érzek nyomást, nincsenek nagy elvárásaim magammal szemben, csupán az, hogy teljesítsem a versenyt. Akkor, amikor másodszor veszek részt egy versenyen, már van mihez viszonyítanom, és akkor már vannak elvárásaim is, de most abszolút kiélvezhetem a versenyt.
Milyen formában várja a görögországi nagy futást?
Talán mondhatom, hogy elég jó formában vagyok. Ahogy mondtam, remekül sikerült a felkészülés, igaz, volt kisebb sérülésem, ám szerencsére ez már a múlt, jól vagyok.
Milyennek ítéli meg az idei teljesítéseit?
Kicsit visszamennék az időben, tavaly őszig, amikor az egyik huszonnégy órás versenyen megszereztem a Spartathlon-kvalifikációt. Remekül sikerült az az esemény, és onnan számítom a felkészülést a legendás görög versenyre. Az Ultrabalatonon elfutottam magam, igaz, nehéz volt, hogy Svédországban három Celsius-fokban edzettem, majd az UB-n közel harmincat mutatott a hőmérő… A pulzusom teljesen elszállt, ám így sem sikerült rosszul, 24:04:56 órás idővel az ötödik lettem a nők között. Az Ultra Tisza-tó eseményen huszonegy percet javítottam a legjobb időmön, és 13:02:35 órával a harmadik helyen értem célba. Részt vettem még az Ultravasan 90 nevű svédországi terepversenyen, ahol a pálya első fele eléggé technikás volt, ehhez pedig nem vagyok hozzászokva, a második fele már könnyebb volt, 10:16:33 órás idővel értem be a célba. Összességében jó edzőverseny volt.
Edzője, Maráz Zsuzsanna kétszer nyerte meg a Spartathlont, ő mire hívta fel leginkább a figyelmét?
Sokat készültünk a szintemelkedésekre, ezért az elmúlt időszakban rengeteg szintes edzésem volt. Ezenkívül a pulzusomra, illetve a frissítésre kell még kiemelten figyelni, és mivel biztosan meleg lesz, nem szabad elfutnom az elejét.
Szeptember 30-án rajt: 246 kilométert futnak a magyarok is Leonidász király szobráig
Jelen állás szerint huszonhárom magyar futó lesz ott idén a Spartathlonon: Evetovics-Balla Hajnalka, Fogarasiné Veres Krisztina, Földi Zsuzsanna, Máté Mónika, Zétényi Szvetlana, Bazsó Tibor, Boros Richard, Cserpák Tamás, Csingár István, Erős Tibor, Gáspár Péter, Horváth Péter, Horváth Tamás, Mihalik Norbert, Nemes László, Prantner Gábor, Rottler Zoltán, Simon György, Simonyi Balázs, Szekeres Tibor, Toldi Péter, Vajda Zoltán és Virág Pál képviseli hazánkat a legendás görög versenyen. A rajt szeptember 30-án, szombaton magyar idő szerint reggel hat órakor lesz Athénban az Akropolisz lábától, a leggyorsabb futók pedig vasárnap hajnalban érnek Spártába, hogy megérintsék Leonidász király szobrának talpazatát. Sok-sok dobogós helyezés mellett magyar győzelmek is születtek a Spartathlon dicső történelmében, a nőknél Lubics Szilvia 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben, Maráz Zsuzsanna 2018-ban és 2019-ben, az amerikai színekben versenyző Nagy Katalin 2015-ben végzett az élen, a férfiaknál Bogár János 1991-ben, Bódis Tamás pedig 2019-ben lett első.
