„Először vettem részt Trailrun.hu versenyen, és nagyon élveztem a családias és jó hangulatú eseményt, jó volt ismerősökkel találkozni – meséli börzsönyi élményeit Szűcs Géza, aki 56:01-es idővel ért célba a viadalon– Nagyon szeretem ezt a környéket, itt nőttem fel, nagymarosi vagyok. Nekem a nyár holtszezon a kutyás futás szempontjából, de mindig kihasználom tapasztalatszerzésre. Úgy jöttem ide, hogy szeretnék egy jót futni, egy jót edzeni. Volt a fejemben egy taktika, azt követtem, tudtam, hol vagyok gyengébb, hol tudok erősebb lenni, ez alapján raktam össze a futásomat, és olyannyira jól sült el, hogy első lettem.”
Gézának a sport mindig is jelen volt az életében, nyolcéves kora óta kajakozott rendszeresen, hosszú éveken át. A kutyás futást annak köszönheti, hogy öt évvel ezelőtt a nagymarosi termelői piacról hozzákerült egy mentett kutya, akit lelkiismeretesen vitt tanítgatni kutyaiskolába.
„Az állatok iránti szeretetem mindig is megvolt. A kutyaiskolában vettek rá, hogy mivel a többiek versenyre mennek, csatlakozzak én is. Gondoltam, szívesen kipróbálom, hiszen bármilyen tevékenység jó, amit a kedvencünkkel együtt űzhetünk. Elmentem egy ilyen versenyre, és elkapott a hév, főleg, mert láttam, hogy a kutyám is élvezi.”
Ezután több magyarországi futamon is indultak együtt, majd Géza úgy döntött, komolyabban is szeretne foglalkozni a sportággal, ezért edzőt keresett magának. Ekkor talált rá Varga Józsefre, akivel lassan három és fél éve dolgozik együtt. Időközben hozzákerült egy kifejezetten erre a sprintsportra tenyésztett vizsla-agár keverék Litvániából, és azóta is vele, valamint a másik kutyájával járja a versenyeket, a környező országokat.
„A legnagyobb megméretés, amelyen eddig részt vettem, az első Európa-bajnokságom volt tavaly novemberben Németországban, Leipában, az IFSS szervezésében – fogalmazott. – A kutyás versenyek általában kétnaposak, mindkétszer ugyanazt a pályát kell teljesíteni. Az első napon kisorsolják az indulási sorrendet, és általában tizenöt-harminc másodperc különbséggel rajtolnak a versenyzők, a második napon az előző napi eredmények alapján rajtolnak a résztvevők: a leggyorsabb indul legelölről, a leglassúbb pedig leghátulról, az említett időközönként. Az első napon a tizenegyedik helyen végeztem, a másodikon a hetediken, így összességében kilencedik lettem.”
A kutyás szezon általában szeptembertől novemberig, valamint februártól áprilisig tart, ezek igencsak sűrű és intenzív időszakok, így a nyár abszolút az alapozásé. Ilyenkor aszfaltos versenyeken és terepversenyeken szokott részt venni, és általában hatvan-száz kilométereket fut hetente, kutyák nélkül.
„A felkészülési időszakban és a versenyszezonban ehhez jön még a heti három-négy edzés a kutyákkal. De az nekem nem is edzés, mert biciklivel, illetve rollerrel készítem fel őket, tehát inkább nekik jelent erőfeszítést – tette hozzá Szűcs Géza. – Nyáron viszont pihennek a kutyusok, húsz fok fölött nem edzek velük, mert nagyon megterhelő nekik. Nemrég ért véget a két hónapos pihenőjük, most kezdtem el velük a felkészülést az őszi szezonra. Október végén rendezik ugyanott, Németországban az ICF-szövetség világbajnokságát, arra készülünk.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
