„Múlt hónapban a Börzsönyben versenyeztem hasonló távon, és harmadik lettem. Itt most kevesebben indultunk – mesélte Trokán Anna a Csupasportnak. – Elég meleg volt, kicsit túllőttem a pulzust is, de éreztem, hogy meglesz a dobogó. Az útvonal nagyon szép helyeken vezetett, voltak benne elég meredek, technikás és sziklás részek is. Nagyon jól éreztem magam, profi volt a szervezés. Még sosem voltam Csanya-féle eseményen, bár a versenyzés láza is csak tavaly nyár végén kapott el.”
Anna hobbiszinten már gimnazista kora óta kocogott, mindig ott, ahol épp lehetősége adódott – ez akkoriban a városi, aszfaltos futást és egyelőre 5-6 kilométert jelentett. Amikor 2020-ban kiköltöztek a sóskúti erdő környékére, éppen jött a Covid-időszak, leálltak a színházak, és nem tudott dolgozni. Ekkor kezdett el kijárni a közeli erdőbe, és teljesen rákapott a terepfutásra.
„Eleinte úgy voltam vele, csak kétnaponta megyek, hogy ne váljak függővé, aztán teljesen magával ragadott a terep. Muszáj volt egy rendszert kialakítanom, mert nem bírok úgy élni, ha nincs rendszer az életemben, ha nincs dolgom, és akkoriban a futás tette ki a napjaimat.”
Anna elmesélte, hogy az összes ismertebb futót követi a közösségi oldalakon, rajong az ultrafutókért, Lubics Szilvia könyveit is olvasta. Karácsonyra kapott egy profi karórát, ekkor már ott motoszkált a fejében, hogy keresnie kellene egy edzőt. Januárban kezdett el Debreczeni Dórával dolgozni, azóta nagyon sokat fejlődött, sőt már kétszer állt dobogón.
Trokán Anna a kisfiával
„Nagyon sokat számít az edző az életemben. Pulzus alapon dolgozunk, heti edzéstervem van, amit komolyan veszek, és úgy haladok előre. Féltem tőle, hogy ha megmondják nekem, mikor merre és mennyit kell mennem, akkor megutálom az egészet – de nem így történt” – fogalmazott.
Első versenye a tavalyi Wizzair-félmaraton volt, amire még egyénileg készült fel, és 2 óra 6 perces idővel sikerült lefutnia. Majd jött egy 10 kilométeres WTF-verseny, amelyet végül csak instant formában tudott teljesíteni az újabb lezárások miatt. Több kisebb megméretés után a novemberi siófoki félmaratoni lett tanulságos neki.
„Mindenáron javítani akartam az időmön, emiatt nagyon elbíztam magam, és elfutottam az elejét. Hideg volt, amihez nem voltam hozzászokva, és nagyon fájt a csípőm. Végül jobb időt futottam, de végigszenvedtem az egészet. Ebből is tanultam…” – emlékezett vissza
A tavaszi Vivicittá azonban már jól sikerült neki, lévén erre már tudatosan készült az edzőjével. Meg is lett az eredménye, két óra alatti, 1 óra 54 perces idővel végzett, és nem csupán a félmaratoni távon indult, hanem kisfiával részt vettek a 900 méteres családi futamon is.
„A végére kicsit elfáradt, de amikor megkapta az érmet, nagy volt a boldogság. Még csak ötéves lesz, de már szeret sportolni. Egyszer mondta az oviból hazafelé menet, hogy menjünk futni. El is mentünk, és lefutott velem két kilométert.”
Egy kis terepfutás a Börzsönyben
Trokán Annának nagyon fontos a jótékonykodás. Amikor látta a háborút a hírekben, rögtön segíteni akart, kolléganőivel adománygyűjtő estet is szerveztek. Futóeseményeken is feltűnt már a Bátor Tábor, valamint a UNICEF színeiben.
„A Bátor Tábor a szívem csücske. Volt egy adománygyűjtő oldaluk az interneten, ahová regisztráltam, és azon keresztül ismerősök utalhattak a szervezet javára. Láttam később, hogy a UNICEF is csinál ilyet, így a következő versenyen már nekik gyűjtöttem” – mondta.
Anna meglátása szerint ez a kultúra Magyarországon még nincs annyira kiforrva, mint nyugaton. Ott teljesen természetes az emberek életében az adományozás, a futóversenyeken szinte mindenki gyűjt valakinek. Bár szerinte itthon is egyre több az ilyen jellegű kezdeményezés, egyre bátrabbak az emberek, nem félnek jótékonykodni.
„Az Öreghíd alatt” című darabban
A színésznő jelenleg három darabban játszik, az egyik a Pesti Színházban Az apa című előadás, a másik a Rózsavölgyi Szalonban A két pápa, a harmadik a Nemzeti Színházban az Éden földön. Ezen kívül június 1-jén adják elő a Városmajori Szabadtéri Színpadon Az Öreghíd alatt című darabot.
„Szabadúszóként kevesebbet játszom a Covid óta, úgyhogy úgy élek most, mint egy elit atléta. Elviszem a gyereket az oviba, aztán elmegyek futni, ha van este előadásom, akkor oda megyek, illetve néha forgatunk egy-egy napot. A reggel nyolctól tízig tartó időszak általában az enyém, abba egy hosszabb futás már belefér. Szeretnék nagyobb távokat is teljesíteni terepen, elsődleges célom egy terepfélmaratoni. Aztán jöhet a maratoni is, amelyet szintén inkább terepen szeretnék lefutni, lévén az erdő, a természet közelsége a mindenem” – tette hozzá.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
