Születésnapra privát Ultrabalaton

Benke György ultrafutó már harmadjára futotta körbe a magyar tengert, idén már apukaként ért a célba.

Benke György a múlt hétvégén óriási hőségben is ragyogó teljesítménnyel zárta a 221 kilométeres privát Ultrabalatont, harminc óra és harminchat perc alatt ért célba. Nem először futotta körbe a magyar tengert, ám az idein már apukaként állt rajthoz.

„Kétezertizennyolcban vettem részt az első Ultrabalatonomon, mindenki furcsán nézett rám, hiszen egészen odáig száz kilométer volt a maximum, amit futottam – nyilatkozta a napokban a 34. életévét betöltő Benke György. – Akkor huszonkilenc óra tizenöt perc lett az időm, egyből belém égett az Ultrabalaton szeretete, s eldöntöttem, minden évben teljesítem a versenyt. Kétezertizenkilencben aztán sokat tudtam javítani, huszonhat óra harmincnégy perc alatt értem célba. A következő évre már Horváth Ákos személyében edzővel készültem, közben megnyertem a Spártai Százast és a százas ob harmadik helyét is megcsíptem. Tavaly az Ub alatt éppen várandós volt a párom, nem mondtam senkinek, de akkor azzal a céllal álltam rajthoz, hogy huszonhárom óra harminc perc alatt beérjek, ha ez sikerült volna, egyenes ágon kijutok a Spartathlonra. Túlságosan rágörcsöltem, elhanyagoltam a frissítést, ráadásul kísérő segítségem is csak fél táv után volt. Százhetvenhárom kilométer körül feladták a lábaim, nem tudtam talpra állni, ráadásul a szintidő is utolért. Utána adtam be a nevezésem az idei privát Ub-ra, tudtam, hogy addigra már apuka leszek, úgy voltam vele, kétszer már körbefutottam a Balatont, hiába a tavalyi negatív élmény, javítanom kell ezen.”

A sportember remek születésnapi ajándékkal lepte meg magát az Ultrabalaton teljesítésével, nem könnyítette meg a helyzetét, hogy százharminc kilométernél eszébe jutott a tavalyi negatív élmény.

„Mindenki csodálkozott, hogy ilyen melegben indulok neki, de a születésnapom június 21-én van, szerettem volna így megünnepelni. Jól hangzik, hogy 19-én elindulok, 20-án beérek, 21-én pedig itt a szülinapom. Remek ajándék magamnak. Kemény harc volt. Harminc óra harminchat perc alatt értem be, harmadjára futottam körbe a Balatont, ez lett a leggyengébb időm.

Százharminc kilométernél hiába vittem be sót vagy gélt, úgy éreztem megszűnt az emésztésem. Mindent úgy és akkor szedtem be, ahogy előtte a csapatommal megbeszéltük, nem értettem, mi történik. Beugrott a tavalyi negatív élmény, akkor az volt a baj, hogy elnagyoltam a frissítést, most tisztában voltam vele, hogy nem ez a probléma. Túlságosan lelassultam sajnos a végére.

Ám egy cseppet sem búslakodom, igaz, nem a legjobb az időm, de büszke vagyok magamra. Sokan azzal vigasztaltak, hogy tíz emberből kilenc biztos feladta volna ebben a hőségben, ám én megcsináltam.”

A futó a balatonfüredi Annagora Aquaparktól indult, és oda is ért vissza, a hajrában hiába akart, sehonnan sem tudott erőt meríteni.

„A kislányom, a párom, a szülei és a barátaim a befutónál szurkoltak nekem, nagyon jólesett. Úgy készültem, kényelmes tempóban beérek a célba, az ultraversenyeken sokszor vannak flow-érzések, amiből erőt tud meríteni a versenyző. Velem is így szokott ez lenni, ám most nem tudtam semmiből sem erőt kicsikarni. Féltem, a végén nehogy meghúzódjak, tudtam, nem sok van hátra, így óvatos tempóra váltottam. Igaz, nem ez a legjobb időm, de az egyik legtanulságosabb verseny volt” – fogalmazott Benke György, aki a 221 kilométer megtétele után nem pihen sokat, már néhány nappal a célba érkezés után edzésen vesz részt.

Úgy érzi, minél többet fut hasonló távokat, annál gyorsabb a regenerációja, mert a teste okosan alkalmazkodik. Ilyen hosszú táv megtétele után egy kicsit megdagad a lábfeje, esetleg vízhólyagok képződnek. A versenyzők be szokták kenni magukat futás előtt, hogy a ruha ne dörzsölje ki a bőrt, ő viszont otthon felejtette a kenőcsöt, így kisebb égési sérülései lettek, főleg a hónaljánál és a combján. De már konzultált az edzőjével, szombaton már lesz egy laza átmozgató edzése.

Benke György legnagyobb célja, hogy egyszer részt vegyen a nagy múltú Spartathlonon, de Magyarországon is vannak tervei. A sportoló a közelmúltban csatlakozott a Magyar Futósport Egyesülethez, így még inkább benne van a futók világában.

„Nem vagyok profi szinten, de jól haladok. A Spartathlon a bakancslistám első helyén van. Az ultrafutók körében nem az vagyok, aki mindig mindegyik versenyen ott akar lenni. A következő nagy kihívás a Fifty Church Ultra verseny, amely novemberen lesz. Erről azt kell tudni, hogy 166 kilométer hosszú, és ötven templomot érint az útvonala a Balaton-felvidéken. Eléggé szintes verseny, az Ultrabalaton jóval lazább ilyen téren.

Régóta szemezek a szekszárdi Korinthosszal is, és ott van még a júliusban először kiírt Ultra Lupa-tó is, meglátjuk, hogyan alakul a versenynaptáram. Család, munka és tanulás mellett nem tudok mindenhol ott lenni, ám nem is ez a lényeg. Fiatal vagyok még, nem görcsölök rá a versenyekre, úgy érzem, szépen haladok előre a céljaim felé.”

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.