Három nap és két éjszaka a halálfalban: kőzápor után magyar siker az Eigeren

Harminchat évvel ezelőtt jutottak fel először magyar hegymászók az Eiger híres-hírhedt északi falán. A kaland kis híján tragédiával végződött, a legnagyobb elismerést pedig egy kalauztól kapták.

A nyolcvanas évekhez fűződik a kor egyik legnagyobb magyar, nemzetközi szinten is elismert hegymászó-teljesítménye, az Eiger legendás, 1800 méter magas északi falának első magyar megmászása. Himer József, Szabadka Péter és Berecz Gábor 1987. szeptember 19-én indultak felfelé 10-15 kilós hátizsákokkal, és a klasszikus Heckmair-úton két és fél nap alatt értek fel a csúcsra, így ők lettek a százötvenedik megmászók.

„Nekem induláskor csak egyetlen kikötésem volt: szeretném én mászni a híres Hinterstoisser-traverzet. Ha az ember ezen a részen túljut, akkor érzi igazán, hogy a falban van, hogy szinte eggyé vált vele” – emlékezett vissza Himer József, aki ma a Hámori Szikla- és Jégmászó Sportegyesület elnöke. Elmondta, hogy leginkább a híres cseh hegymászó, Miroslav Smíd által teljesített sziklautakon készültek fel a Magas-Tátrában, amelyek mentálisan is szimulálták azokat a szituációkat, amelyekbe Európa egyik legfélelmetesebb függőleges falán kerülhetnek.

„Az Eigeren a második jégmezőnél lett sűrűbb a kőzápor, a harmadiknál pedig néha már közvetlenül mellettünk csapódtak be a kövek, ezért gyorsan kellett haladni” – mondta Himer. A trió két éjszakát töltött el az útban, először a Halálbivakban, majd a Fehér Pókban, mintegy 1600 méter magasan a falban, ahonnan tökéletesen látszottak a lenti világ fényei és a csillagos ég is.

Harmadnap, a Corti-bivak után egy kémény következett, amit látva még Himer is megszeppent kicsit, és Proskát, azaz Szabadka Pétert vették rá, hogy menjen előre. De egy idő után ő is visszajött, hogy nem megy neki.

„Ez a helyzet viszont nekem adott egy lökést, hogy meg kell csinálnunk, ezért előremásztam, és sikerült. Az Eiger északi falán nagy a pszichés terhelés, néha vállalni kell rizikós lépéseket” – tette hozzá Himer. A csapat felért az Eiger 3967 méter magas csúcsára, a másfél napig tartó ereszkedés közben azonban kis híján végzetes baleset történt. A nyugati oldalon jöttek le, amikor a középen haladó Berecz Gábor megcsúszott a törmeléken, és százötven méter után eltűnt egy áthajlásnál.

„Egy pillanatra csend lett, azt hittük, vége, majd egyszer csak megláttam egy véres kezet, amint visszakapaszkodik – emlékezett az elöl haladó Himer a csodával határos megmenekülésre. – Gabinak sikerült annyira lefékeznie magát, hogy beesett egy résbe két szikla közé. Ezután azonnal kötélre vettük, és lesegítettük, de nem tudott rendesen fogni, mert alig marad bőr a kézfején. Nem voltak ujjlenyomatai, de túlélte.”

Nem volt sok pénzük, ennivalójuk is alig, de miután legyalogoltak az alpigleni állomásig, kimerülten úgy döntöttek: kerül, amibe kerül, kifizetik a vonatjegyet lefelé. Felszálltak a következő kocsira, amelyen mindenki őket nézte, mert pontosan látszott rajtuk, hol voltak, és mit csináltak.

„A kalauz ránk pillantott, de ahelyett, hogy a jegyet kérte volna, szalutált, és csak ennyit mondott: »Eiger nordwand? Danke schön, gute reise!« (Az Eiger északi faláról jöttek? Akkor köszönöm, jó utat!)” – mondta Himer, aki szerint ez volt az egyik legnagyobb elismerés, amit kaphattak.

A helikopter jó döntés volt

Himer József és az Eiger északi falának hosszú közös története van: 1985 óta összesen tizennégy alkalommal járt ott. 1998-ban első magyarként megmászta a fal oldalán található genfi pillért, majd 2012-ben, huszonöt évvel az első megmászás után két másik társával visszatért a klasszikus Heckmair-útra, mert kíváncsi volt, meg tudná-e mászni végig elöl haladva.

Jó tempót diktáltak, az első nap az út nagyjából kétharmadáig, az úgynevezett Vizes kéményig értek, egy német páros alig volt gyorsabb náluk. Bár az utat mindenképpen teljesíteni akaró Himer még haladt volna tovább, a németek az Istenek traverzénél helikopteres segítséget kértek, amivel hosszas tanácskozás után végül ők is lejöttek. Mint elmondta, akkor kicsit sajnálta a döntést, de ezen nem szabad bosszankodni, mert utólag sosem lehet tudni, mi történik, ha maradnak.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Hallucinált és dekoncentrált volt, de teljesítette a rajt előtti célját
Megvédte a címét, 41 óráig volt a pályán, a legendás versenyről viszont lemondott
Félre a túracipővel, bakanccsal: túrázás mezítláb
Kutyás futással kapcsolódik ki az olimpiai ezüstérmes vívó
Sok résztvevő, nagyszerű hangulat, erős mezőny – szombaton jön a 12 órás ob!

Videók

A rendőrök biztos nem örülnek neki, de így is át lehet bringázni egy hídon
Ha a vadvízi kajakozásnak vannak fokozatai, akkor ez a legerősebb
Mikor méterek döntenek életről és halálról: több mint százzal siklott át két épület között

Hegymászás

Varga Csaba az utolsó nyolcezresre indult, amelynek csúcsán még nem álltak magyarok
A Mount Everest első nagy tragédiája, amelyből semmit sem tanultunk
Amikor még a kaland volt a lényeg: egy könyv, ami közelebb hozza a hegymászást

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel
A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.