Minden 1968 nyarán kezdődött. Egy csapat fiatal úszott és kajakozott a Drina folyón, amikor észrevettek a folyó közepén egy sziklát. Odamentek pihenni, süttették magukat a napon, ám a szikla nem volt igazán kényelmes, ezért arra gondoltak, néhány fadeszkát tesznek rá, hogy kiegyenesítsék a felületet. Miután túl voltak rajta, a folyamatosan tűző nap kezdte el zavarni őket, ezért néhány fadeszkát az alapra merőlegesen is rögzítettek, hogy árnyékot adjon. Egyszer csak az egyikük a fejéhez kapott: mi lenne, ha építenének egy kis kunyhót a sziklán!
A következő évben megkezdődtek a „munkálatok”. Minden építőanyagot a folyón úsztattak le, kajakjaik segítették a szállítást. Maguk faragták, csavarozták össze az első épületet, amelyet – hogy ne legyen nyugtuk – az időnként megáradó és egyébként is szeszélyes folyó hírében álló Drina állandóan megrongált. A kis házikót legalább hatszor építették újra, mire elnyerte mai formáját. A hely időközben a turisták kedvelt helyévé vált, a közeli folyóparton rendszeresen összejöveteleket, grillpartikat tartanak, és élvezik az életet.
A házikót 2012-ben Becker Irén tette világszerte ismertté: a National Geographic magazinnak készített fényképét a magazin augusztus hónap fotójának választotta.
Ha a házikót meg szeretnénk tekinteni, a szerbiai Tara Nemzeti Parkot kell felkeresnünk, annak is a keleti szélén elhelyezkedő Bajina Basta városát. A távolság Budapesttől nagyjából 520 kilométer, forgalomtól függően 6-7 óra alatt meg lehet tenni. A 220 négyzetkilométeres területen elhelyezkedő Nemzeti Park a házikó mellett is rengeteg látnivalót kínál, megpillanthatunk barna medvét, felmászhatunk gyönyörű panorámát kínáló kilátópontokra, a Drina folyón pedig kipróbálhatjuk a kajakozást, a vadvízi evezést.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
