Aki kajakkal járta be Európát

Hajóba ült és nekivágott a nagyvilágnak. Így kezdődött Bihari Zsolt évekig tartó, valóban mesébe illő kalandja, amelyről hamarosan könyvet ír.

„Egyszer volt egy gondolatom, egy elképzelésem valami óriási hajótestről. Később ráébredtem, hogy túl fiatalon olvastam Verne Nemo kapitányát, de a gondolat tovább élt. Nem szűnt meg. Amikor megszoktam, hogy állandó vízi életem különböző hajók, kajakok megismerésére ösztönöz, egyre kisebb hajó építésén gondolkodtam, elveim kezdtek egyetlen irányba terelni.

Már nyílt vízi tengeri kajak képe lebegett előttem. Egy olyan hajó megvalósításán dolgoztam, amely formai és hajó-szerkezettani alapokon valami nem megszokott dolgot hoz.

2010 őszén egy 6.2 méter hosszú, vákumtechnológiával készült, szendvicselt szerkezetű karbon-kevlár hajótest zuhant a vízre az Óbudai Hajógyári-sziget sólyaterétől nem messze. Vad csobbanás, majd szelíden beálltak a függélyei pont oda, ahol a terveimen szerepeltek. A kép összeállt. A hajótest elindult, a benne ülő megkergült építő pedig sosem felejti el a pillanatot azon a nem túl hűvös, de mégis derült kora téli délután” – írja a honlapján Bihari Zsolt, akinek a története – ahogyan az a fenti rövid bevezetőből is érezhető tényleg regénybe illő.

A civilben hajóépítőként, ipari alpinistaként és webfejlesztőként is dolgozó kalandor 2016 júniusától a Margitszigetről indulva gyakorlatilag folyamatosan úton volt, a saját maga által épített kajakkal Európa számos országát bejárta (a részletes útvonalterv megtalálható a honlapján, a seakayakargo.com oldalon), miközben felejthetetlen élményekkel gazdagodott. Természetesen rengetegszer feltették neki a kérdést, hogy miért csinálta mindezt, őt azonban ez eleinte kifejezetten idegesítette. Mint mondja, egyszerű kérdésekre csak egyszerű választ tud adni.

„Nem volt ezzel semmiféle célom, az ember egyszerűen csak belefolyik ezekbe a dolgokba – meséli. – Elkezdtem tervezni, hogy építek egy hajót és elindulok. Volt, aki a második világháború előtt elindult Németországból Ausztráliába, miközben kitört a háború. Neki sem volt ezzel semmilyen terve, én is egyszerűen csak elindultam.

Nem tudtam pontosan, honnan hova tartok, nem volt konkrét elképzelésem, úgy voltam vele, ahogy esik, úgy puffan.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar hajózási szabályok miatt itthon gyakorlatilag alig lehet rendesen hajózni, de nem ez volt az oka, hogy belevágtam. A miértnél egyébként sokkal izgalmasabb kérdés a hogyan. Úgy kellett megépítenem a hajót, hogy az mindent elviseljen, és semmi ne jelentsen neki akadályt. A navigációs felszerelésemet is magam építettem, ami szintén jelentős kihívás volt.”

Mint mondja, szerette volna lerombolni a klasszikus utazó archetípusát, ezért eleinte semmiképp nem akart szponzorokat, de később kénytelen volt beadni a derekát. Bár Németországban kifosztották, összességében rengeteg kellemes élménnyel gazdagodott. A Fekete-tengeren hatméteres hullámokkal dacolva kellett hajóznia, hidroplánnal repülhetett a Pó folyó felett, Franciaországban kimentett egy tehenet a vízből, volt, hogy egy laktanyában öt gépfegyveres fogadta. Törökországba pedig gyakorlatilag illegális határátlépőként érkezett, és még ő is meglepődött a fogadtatáson.

„Ahelyett, hogy meghurcoltak volna, megkérdezték, nem vagyok-e éhes, majd hoztak egy kiló kenyeret. Utána elmondták, hogy lehetőleg azért ne lépjek partra, és tájékoztattak, mely helyeket kerüljem. Viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ottani szabályok szerint nem minősül hajónak egy kajak, így gyakorlatilag menlevelem volt.”

Mint mondja, az utolsó etap, a múlt év és most január volt a legkeményebb, a kegyetlen időjárás, a hideg, kemény német tél még a tapasztalt hajósokat is megviselte.

Hangsúlyozta, téved az, aki azt gondolja, hogy a hozzá hasonló kalandorok milliomosok, akik eladják a luxusautójukat, és mindent maguk mögött hagyva vágnak bele a nagy utazásba. Erről szó sincs, úgy kellett kiizzadnia az ezzel járó költségeket, ami egyáltalán nem volt egyszerű. Bihari Zsoltot Komáromban értük utol – visszafelé érinti a kiindulópontnak számító Margitszigetet, majd Újpesten ér véget az évek óta tartó nagy utazás, amelyről hamarosan megírja majd az élményeit.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Hetvenévesen úgy futotta le a száz métert, hogy leesett a nézők álla
A triatlon a szabadidősportban is hódít
A tarahumara csodafutók titka évszázadok óta megfejthetetlen
Otthon, Erdélyben még kesztyűben futott, Horvátországban 27 fok várt rá
A lengyel pletykák igazak: jó Magyarországon versenyezni

Videók

Mint egy sosem látott világ: merülés a jég alá, egyetlen mély levegővel
A rendőrök biztos nem örülnek neki, de így is át lehet bringázni egy hídon
Ha a vadvízi kajakozásnak vannak fokozatai, akkor ez a legerősebb

Hegymászás

Minden férfi szerelmes volt belé, ő viszont csak a hegyekbe: az első nő a K2-n
Varga Csaba az utolsó nyolcezresre indult, amelynek csúcsán még nem álltak magyarok
A Mount Everest első nagy tragédiája, amelyből semmit sem tanultunk

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel
A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.