Számtalan (él)sportoló karrierje tört már ketté baleset miatt, s foszlottak szerte a hosszú évek alatt fáradtságos munkával közelebb hozott álmok. Aki tudatosan edz, az nemcsak az eredményt tartja szem előtt, hanem törekszik a balesetmentességre is: a futók óvják a lábukat, az íjászok és sportlövők a szemüket, a súlyemelők vagy súlylökők kiemelt figyelmet fordítanak különösen megterhelt gerincük épségére.
A baj azonban mindig bekövetkezhet. Váratlanul, a legnagyobb óvatosság mellett is, általunk nem (vagy alig) befolyásolható tényezők miatt. Jöhet egy ittas sofőr, aki elgázol a járdán, elcsúszhatunk séta közben az ónos eső miatt, vagy leszakadhat az ajtófélfába szerelt teleszkópos húzódzkodó rúd is hátizom-erősítés közben úgy, hogy a végeredmény gerincsérülés vagy akár bénulás lesz. Ez utóbbi nem „városi legenda kategória”, hiszen e cikk írója is így járt néhány évvel ezelőtt.
Ez inspirált arra, hogy rehabilitációs élményeimet megosszam, s alternatívát kínáljak a gyógyulásra koncentrálva. Esetemben sajnos elkerülhetetlen volt a műtét, ám a jobb lábam érzéketlensége utána is megmaradt.
Lábfejem elülső része – ideértve az ujjakat, valamint az alatta lévő párnákat – és a külső él állandó zsibbadásérzetben bizsergett, s adott pontokon egy tűt is beleszúrhattam volna a fájdalom minden jele nélkül.
Ennek következtében folyamatosan elvesztettem az egyensúlyomat, mert nem tudtam, mikor hova lépek, leérkezett-e már a talajra a talpam, felemeltem-e már a következő lépéshez. Mint egy részeg, csetlettem-botlottam. Így persze edzeni sem lehet rendesen, hiszen hogyan csinál felhúzást, koffert, szakítást, felrántást, katonai nyomást vagy bármilyen álló helyzetben végezhető gyakorlatot az, aki nem érzi az egyik lábát? Sehogy. (Legalábbis nekem nem ment a biztonságos kivitelezés – sokszor még a kockázatos változat sem.)
Megoldást kellett hát keresni a problémára. Így jutottam el az elektroterápiához, amely a fizikoterápia része. Általában gyógytornával egészítik ki, hogy egy komplex terápiát alkalmazva, több oldalról támogatva gyógyulhasson a beteg.
Ennek keretében én is jártam gyógytornára, élveztem a gyógyfürdő jótékony hatását, a gyógymasszőr kemény kezeit – és több szelektív ingeráram-kezelésen is részt vettem, amely igencsak hatásosnak bizonyult.
E terápia során olyan izmokat kezelnek, amelyeknek a beidegződése sérült. Ennek oka többnyire az ideg sérülése, aminek következtében a beteg nem tudja megfeszíteni az adott izmot. Ilyenkor árammal stimulálják a lebénult izmokat – az áram összehúzódást vált ki, s egész addig folytatódik a kezelés, amíg a teljes mozgáspályán nem tudja az izom megvalósítani az ízület mozgatását.
E módszert nemcsak perifériás bénulásnál használják (és az izomsorvadás megelőzésére – hiszen, ha nem dolgozik az izom, el is halhat), hanem a gyenge izmok megerősítésére is, valamint fájdalomcsillapításra, görcsoldásra, izomlazításra.
A kezeléseket minden esetben szakember végzi, de ha jogosultak vagyunk rá, az orvosunk által felírt receptre vásárolhatunk gyógyászatisegédeszköz-boltban szelektív ingeráramos gépet, s – miután megtanultuk, hova kell speciálisan a mi esetünkben felhelyezni a tappancsokat, s milyen fokozatra tekerjük a szerkezetet – otthonunkban mi magunk is stimulálhatjuk az izmunkat.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
