A nagy fehérjedilemma: szedjük vagy ne?

Ha valaki elkezd konditerembe járni, bizonyára gyorsan szembesül a dilemmával: szedjen vagy ne szedjen fehérjeport. Somogyi-Kovács Anita jogi szakokleveles sportdietetikust és Schreiber Norbert személyi edzőt arra kértük, hogy segítsen eligazodni ebben a témakörben.

Amatőr, ám rendszeresen edző sportolóknak mennyire ajánlottak a fehérjeporok?

Somogyi-Kovács Anita: Erre nem lehet egyértelmű választ adni. Egy átlag egészséges felnőtt ember – amilyen, mint tudjuk, nincs – számára az ajánlott napi fehérjeszükséglet átlagosan 0.8-1 gramm/testtömegkilogramm/nap. Bárkinek bármilyen fehérjekiegészítés használata előtt javasolt elvégeztetni a vénás vérből történő eGFR és kreatinin szérumvizsgálatokat. Ezek az értékek megmutatják, milyen a vesefunkció, és azt is, hogy az adott embernek esetleg szükséges lehet-e a fehérjebevitel megszorítása.

Amatőr sportolóknak, akik hetente háromszor negyven-ötven percet sportolnak, és mindennap legalább két alkalommal esznek állati eredetű élelmiszereket, például tejet, húst, halat vagy tojást, nagy valószínűséggel nincs szükségük fehérjekiegészítésre. Akik nem fogyasztanak ennyi állati eredetű fehérjét vagy vegetáriánusok, nekik is egészségi állapotfelmérés és a táplálkozási szokások ellenőrzése után lehet esetlegesen ajánlani fehérjekiegészítést, de ez megoldható jól összeválogatott alapanyagokkal is.

Schreiber Norbert: Én is tapasztalom, hogy sokaknak már az első edzés után az az első kérdése, hogy milyen fehérjét szedjenek, de ez nem csodaszer. Amit fontos hangsúlyozni, hogy a fehérjepor, ahogyan a nevében is benne van, táplálékkiegészítő. Nagyon hasznos, ha például az ember izomtömeget akar növelni, ez esetben a napi fehérjeszükséglete – nézőponttól függően – 2-3 gramm/testtömegkilogramm. Ez egy kilencvenkilós ember esetében száznyolcvan gramm, aminek a bevitelét hússal, tojással és egyebekkel elég nehéz megoldani. Ebben segíthet a fehérjeturmix, illetve akkor is jó, ha valaki a munkája vagy más miatt éppen nem tud rendesen enni, és így nem tudja megoldani a megfelelő fehérjebevitelt. Összességében ajánlom, de mielőtt bárki félreértené, ez azt jelenti, hogy fehérjére szükség van. Én is azt mondom, hogy ezt elsősorban rendes táplálékkal kell bevinni, vagyis ez legyen az első, de ha valaki ezt nem tudja megoldani, akkor jöhet a fehérjeturmix.

Valóban vannak káros hatásai?

Somogyi-Kovács Anita: Több kutatás vizsgálta a túlzott fehérjefogyasztás hatásait, bár nehéz megállapítani, hogy mi számít túlzottnak – ezért fontos az egyénre szabott étrend kialakítása. Nem jelenthető ki teljesen egyértelműen, hogy mindenkire minden körülmények között káros lenne a felesleges fehérjefogyasztás, de ez függ annak mennyiségétől és a bevitel időtartamától is. Napi 3-5g/ttkg fehérjefogyasztás okozhat egyes embereknél gasztrointesztinális tüneteket is, továbbá nem biztos, hogy a szervezet képes hasznosítani. Emellett akinek a bőre érzékenyen reagál a tejsavófehérjékre, annak pattanásossá válhat tőle a bőre

Schreiber Norbert: Nincs benne semmi káros, de a tizenéveseket én is lebeszélem arról, hogy ilyen készítményeket szedjenek, egyszerűen azért, mert a megfelelő táplálkozás nélkül ez pénzkidobás. Persze vannak olyan vélemények, amelyek szerint a túlzott fehérjebevitel káros lehet a vesére, én ezt nem tudom, nem vagyok biológus. Aki erre érzékeny, annál okozhat hasmenést vagy kiütéseket, és persze volt már olyan, akinek nagyobb problémája lett a sok fehérje miatt, de ez szerintem nagyon ritka, nagyjából annyira, mint a C-vitamin túladagolása.

A tejsavó vagy a marhafehérje a jobb?

Somogyi-Kovács Anita: Amatőr sportolónak továbbra sem ajánlom egyiket sem. Laikusoknak érdemes egyszerűbben elmagyarázni a különbségeket. A tejsavófehérjék tehéntejből készülnek. Lehet tejsavó-koncentrátum, ez több hozzáadott töltőanyagot, zsiradékot, cukrot tartalmazhat. A tejsavófehérje-izolátumban kevesebb a töltőanyag, koncentráltabb a fehérje mennyisége. A tejsavófehérje-hidrolizátumokban a fehérjék jobban le vannak bontva, gyorsabban szívódnak fel, drágábbak is, és sajnos az ízük sem mindig a legfinomabb. Aki allergiás a tehéntejfehérjére, és/vagy tejcukorérzékeny, annak nem javasolt. Bár vannak laktózmentes változatok, tehéntejfehérje-allergiás ezt sem fogyaszthatja.

A marhafehérje-peptidkészítmény jellemzően úgynevezett kollagén peptid, amely készülhet marhabőrből, marhacsontokból, marhainakból is. A tejsavófehérje hasznosulása jobb az emberi szervezetben, mint a marhafehérjéé. Ezt az úgynevezett DIAAS (Digestible Indispensable Amino Acid Score), az USA-ban 2013-ban bevezetett új módszer alapján állapították meg, felváltva a korábbi mérési módszereket. Ez a módszer az ember fehérjeigényét, az adott fehérje emészthetőségét, az esszenciális aminosav-tartalmukat veszi figyelembe egy referenciaértékhez viszonyítva.

Schreiber Norbert: Egyértelműen a tejsavót. Jobb, és gyorsan felszívódik. Persze vannak, akik érzékenyek a tejcukorra, de kapható laktózmentes változat is. A marhafehérje és a kazein lassú felszívódású, ezért inkább éjszakára ajánlott, ha valakinek elég vastag a pénztárcája, akkor esetleg vehet ilyet is a tejsavófehérje mellé. Viszont semmiképpen sem ajánlom a tömegnövelő fehérjeporokat. Ezek sima fehérjeporok rengeteg cukorral, nagyjából ugyanazt a hatást érjük el, ha sima fehérjepor mellé megeszünk egy tábla csokoládét.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.