A végéhez közeledik a nyár – sajnos… –, ami azt jelenti, hogy a laza, kissé szétszórt életmódnak hamarosan vége lesz. Jönnek a betáblázott hetek, hónapok, amikor szigorúbb menetrend szerint zajlik az élet, főleg akkor, ha az embernek iskolás gyereke van. A feszesebb időbeosztás a futók életét annyiban befolyásolja, hogy az előírt edzésterveket tartani kell, nem úgy, mint most, ha reggel nem sikerült valamiért elmenni mozogni, akkor este könnyebben lehetett pótolni.
Ez egyfelől nagyobb kötöttség, viszont az, hogy szigorúbban tartani kell az előírtakat, nagyobb biztonságot is ad a felkészülésben az adott versenyre.
A Night Runon például azért nem indultam a félmaratoni távon, mert nem volt kedvem a kánikulai napokon hosszúkat futni – na, ez az, ami nemsokára nem lehet kifogás, úgyhogy jönnek a hét végi hosszabbak, hétköznap pedig a résztávozás, a rövidebb távok!
IRUNMOM.COM
Túróczi Réka, a Polar futónagykövete részt vett a Suhanj6! jótékonysági futóversenyen, amelyen a résztvevők éjfélkor startoltak, és reggel hat órakor volt a célzárás, a helyszín pedig Szigetmonostor-Horány piactere és a Nagyduna sétány. A versenypálya két kilométeres körből állt, ezen futottak a versenyzők körbe-körbe.
Réka párban teljesítette ezt a kihívást, és gondolom, nem meglepetés, a kategóriájukat megnyerték!
Összesen a hat óra alatt több, mint hetvenhat kilométert tettek meg, az átlagtempójuk pedig elképesztő volt, 4:42 perc/kilométer. A beszámolóból megtudhatjuk, milyen pozitív impulzusok érték Rékát az ötödik óra körül, és mit hiányolt a verseny végén – azt viszont nagyon!
SZABÓ CSILLA FUTÓ (Facebook)
A korinthosz.hu, s annak is a 162 kilométeres ultraverseny-beszámolója azért is érdekes, mert Csilla nem százszázalékos állapotban tudott nekiindulni a versenynek. Ennek ellenére a nők között a harmadik helyezést sikerült megszereznie, abszolút kategóriában pedig tizenharmadik lett – a beszámolója pedig a saját közösségi oldalán olvasható.
SZABÓ SÁNDOR HEGYIFUTÓ (Facebook)
Sándor ismét gyönyörű helyen versenyzett, mégpedig Svájcban, a WMRA-világkupa ötödik állomásán, amikor is Sierre-ből Zinalba kellett átfutni. A táv több mint harmincegy kilométer volt, 2200 méter szintkülönbséggel. A beszámolóban a nagyon jó videófelvétel is megmutatja, milyen terepen zajlott a verseny, és láthatjuk, Sándor milyen elképesztő tempót diktált
UNIBALLUNIVERZUM.BLOG.HU
A Maratonman-versenysorozat Facebook-oldalán találhattuk ezt a kis érdekességet: egy „Running Art”-kocogó, Lenny Maughan művészeti alkotásokat fut, amit a Straván rögzít.
San Franciscóban készülnek a speciális alkotások, s a „rajzolást” gondos tervezés előz meg, hiszen ha a kocogóművész pár métert téved, akkor máshogy néz ki a „futófestmény”.
A bejegyzésben látható a galéria, hogy eddig milyen mintákat, képeket futott meg Lenny Maughan.
CELFUTO.BLOG.HU
A szerző, Peterdi Farkas Éva egy ideig szüneteltette a blogját, aminek az volt az oka, hogy életet adott második gyermekének. Pár héttel a szülés után azonban újra futócipőt húzott, s fokozatosan visszatért a futóéletbe (na jó, hat héttel szülés után már egy rövidtávú versenyen második lett, édesanyja pedig a harmadik, úgyhogy inkább mondjuk úgy, erős tempóban tért vissza). Életének nagyon izgalmas szakaszát éli most, amiből nem hiányoznak a futóversenyekkel kapcsolatos tervek, ezekből pedig az derül ki, hogy Éva nem kispályás!
Címlapfotó: uniballuniverzum.blog.hu/Lenny Maughan (Strava-oldal)
MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?
A LÉNYEG, HOGY MINDIG LEGYEN B-TERV!
A hét végén rendezték a korinthosz.hu ultrafutóversenyt, amelyen a nyolcvan kilométeres távon álltam rajthoz. A versenyekre, különösen az ultratávúakra, megtervezett, pontosan kiszámolt, időzített frissítést viszek. A saját bevált tapasztalataimra hagyatkozom, a frissítőpontokon csak vizet, izotóniás italt, esetleg kis kólát, paradicsomot szoktam magamhoz venni.
Most is mindent megterveztem, csak éppen sikerült otthon hagynom a teljes frissítésem és a kulacsaimat.
Ezt már Szekszárdon vettem észre péntek késő délután. Sok helyen a versenyközpontban vannak standok, de a korinthosz.hu nem ilyen, úgyhogy kellett egy B-terv, méghozzá gyorsan. Este nyolc órakor technikai eligazításra vártak minket, utána pedig indultunk Bajára a rajthoz. Bár tudtam, hogy a frissítőasztalokon bőségesen lesznek különféle csemegék, de mindenképp akartam pár saját frissítőt is, és kulacs is kellett.
Volt egy táplálékkiegészítő bolt a városban, de a forgalmazott márkától durva gyomorproblémáim voltak, így ez a lehetőség nem volt opció. A közösségi hálónak köszönhetően az egyik kedves futótárs kisegített néhány energiazselével, hosszas rohanás után sikerült egy sportkupakos izotóniás italt venni, beszerezni némi gumicukrot, zab- és fehérjeszeletet. A vészfrissítés egy részét gyorsan zacskóba raktam, és előreküldtem néhány depópontra.
Idegesen, fáradtan, de ott álltam végül a rajtnál.
Sajnos, néhány fontos cucc otthon maradt – de, szerencsére, nem a cipő…
A pontokon aztán bőséges választék volt, a banán, csoki, izotóniás ital, kóla, gumicukor, bundás mogyoró, dinnye alap volt, sok helyen főtt rizs, főtt krumpli, zöldségek és sok más is asztalra került. Természetesen így nem tudtam a frissítési időtervet tartani, de arra figyeltem, hogy óránként százhatvan-kétszáz kalóriát legalább bevigyek és mindig hidratált legyek. A nyolcórás futás alatt egyszer sem voltam éhes, a gyomrom néha tiltakozott a szokatlan frissítések ellen, de sem görcs, sem fájdalom, sem hányinger nem kísértett, a bélproblémák is elkerültek. Végig volt energiám tartani a tervezett tempót, nem volt időm sokat gondolkodni, a pontokon gyorsan kellett döntenem, körülbelül egy perc volt a leghosszabb megállásom, de így sem volt gond a frissítéssel, s ebben a profi és segítőkész személyzet, valamint természetesen a szervezők is komoly szerepet játszottak.
A tanulság? Amikor improvizálni kell, akkor fontos, hogy ismerjük magunkat, a megfelelő frissítés alapelveit és a versenyről is birtokunkban legyen minden fontos információ.
