Kómája után egy évvel Maggiola az Ub-n

Enrico Maggiolát tavaly ütötte el egy autó edzés közben, fokozatosan gyógyult fel, s a közelmúltban már tizenkét órát futott egy versenyen, sőt a Ultrabalatonon ennél is tovább jutna.

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt számolt be a csupasport.hu, hogy edzés közben elütötték Enrico Maggiolát, a Magyarországon is ismert és kedvelt, sikeres ultrafutót. A súlyos baleset miatt kómába esett, és kezdetben az orvosok nem sok jóval kecsegtették a családot, az is kérdéses volt, hogy egyáltalán felébred-e, és ha igen, megússza-e jelentősebb károsodás nélkül.

A történet már-már tündérmeseszerűen alakult, legalábbis abból a szempontból, hogy egy év elteltével fut, és próbálja élni a korábban megszokott életét. Eddig persze rögös út vezetett, mivel a kórházból három hónap után, karácsony első napján engedték ki. Már másnap futott, igaz, a kórházban is órákon át rótta a folyósokat, majd futópadon edzett. A hazatérés után átlag két órát futott, akár naponta kétszer is – erről még áprilisban számolt be honlapunknak. Azóta pedig…

„Nagyon jól vagyok – kezdte megkeresésünkre a 35 éves olasz sportoló. – A koronavírus miatt nálunk minden le volt zárva, ám edzettem, napi három órát futottam, hétvégente meg négyet-ötöt. Nemrég egy huszonnégy órás versenyen vettem részt, ám tizenkét óra után fáradtnak éreztem magamat, ezért abbahagytam.”

A Lupatotissima elnevezésű eseményen állt rajthoz, majdnem 114 kilométert tett meg, ráadásul balesete előtt ez volt az utolsó futóverseny, amelyen szerepelt. Mivel Maggiola nem érzelmes típus, különösebben nem is érintette meg, hogy tavaly szeptemberi balesete után először futott hivatalos viadalon. Annál inkább a környezetét.

„Kicsit probléma is, hogy nem vagyok érzelmes, tudom. Amúgy egészen különleges volt, ahogyan reagáltak az emberek, mindenki váltani akart velem néhány szót, vagy készíteni egy képet, büszkén mosolyogtak rám. Egyébként – bár végig akartam futni a versenyt – nem voltam elégedetlen amiatt, hogy tizenkét óra után abbahagytam.”

Áprilisban még úgy nyilatkozott, naponta egy és három óra között fut, de szégyelli a lassúságát. Mint mondja, a legnagyobb gond az izmaival van, illetve azzal, hogy a balesetben eltört a meniszkusza, és még nem gyógyult meg teljesen. Futás közben nem zavarja, utána viszont fáj.

„A fájdalommal nem törődöm, a lényeg, hogy tudok futni. Amúgy sokkal jobb állapotban vagyok, mint, mondjuk, hat hónapja, de még hosszú út vezet addig, hogy visszaszerezzem a baleset előtti formámat, úgy tervezem, hogy ez az első futásomhoz képest három éve alatt sikerül.”

Az első hivatalos versenyt hamarosan újabb követi a kétszeres Korinthosz-győztesnek, mivel rajthoz áll az október 2-án kezdődő Ultrabalatonon.

„Hálás vagyok a szervezőknek, hiszen a határok lezárása miatt nem egyszerű bejutni az országba, ám a segítségüknek és a meghívójuknak köszönhetően egy negatív teszttel mehetek, nagy megtiszteltetés, hogy indulhatok, boldog vagyok!”

Mivel a dokumentum is csak 72 órás itt tartózkodást tesz lehetővé, Enrico az indulás előtti délután érkezik hazánkba. Célja, hogy a Lupatotissima 12 óráját 14 órára tornássza fel, illetve képes legyen nagyjából 130 kilométert futni. Ha minden igaz, nem utoljára fut az idén nálunk, szeretne elindulni a Budapest Marathonon is.

Ennél messzebbre viszont nem tervez, „carpe diem” – neki a futás és az élet.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.