Meddig gyorsulhat az ember?

Sokakat foglalkoztató kérdés, vajon hivatalosan is megdőlhet-e a maratoni futás kétórás álomhatára, és ha igen, mikor. A férfiakat már csak száz másodperc választja el a százhúsz perces küszöbtől.

De mi kell ahhoz, hogy az álomrekord hivatalosan is megdőljön? Genetikai adottság, tudományos alapon kiválasztott edzésmódszer, megfelelő mentális felkészültség, netán egy jó futócipő? A kérdésre egy diagnosztikai szakember, egy hosszútávfutó és egy edző segítségével kerestük a választ.

Dr. Simon Angus, az ausztrál Monash Egyetem professzora arra a megállapításra jutott, hogy Eliud Kipchoge olimpiai és világbajnok hosszútávfutó 2:01:39-es, a 2018-as berlini maratonin futott hivatalos világcsúcsa 2032-ben szorítható majd le két perc alá, és a férfiak valaha futható legjobb ideje 1:58:05 lesz.

A derék kenyai októberben Bécsben nem hivatalosan megfutotta a csúcsot 1.59.40-nel.

Simon Angus azt is kijelentette, hogy a nők a kétórás határon kívül maradnak, 2:07:33-nál sohasem fognak jobbat futni, jelenleg a kenyai Brigid Kosgei 2:14:04-gyel a csúcstartó.

Szabad-e kijelenteni, hogy a hölgyek sohasem jutnak az álomhatáron belülre, vagy hogy a férfiaknak mindig is elképzelhetetlen lesz – a ma még tényleg elképzelhetetlen – száz perc? Amikor jó száz évvel ezelőtt még éppen hogy három órán belül futottak a legjobbak, nyilván nem sokan hitték, hogy nemcsak öt vagy tíz perceket, hanem akár egy órát is le lehet faragni.

Szilágyi Tibor futóedző és teljesítménydiagnosztikai szakember szerint a férfiak esetében valóban reális a kétórás álomhatár átlépése, az emberi teljesítőképesség határa nem ismert.

A szakember szerint határaink sikeres feszegetésének egyik kulcsa a pszichés gátak áttörése.

„Amíg Sir Roger Bannister le nem futotta négy perc alatt az egy mérföldes távot, senki sem hitte el, hogy ez valaha megtörténhet. Miután átlépte az álomhatárt, a futókban átszakadt egy pszichés gát, aminek köszönhetően hamarosan számos versenyző megismételte a bravúrt” – magyarázta az 1954-es „gáttörést” a szakember.

Úgy tűnik, a mentális tényezők valóban kulcsszerepet játszanak a sebesség fokozásában és a rekordok megdöntésében. A különböző mentális technikák lényege, hogy megtanítsák a hosszútávfutókat a fájdalom elviselésére, kikapcsolják a külső fájdalomingereket, amelyek lassításra késztetik az embert. Halama Levente 6 órás ultrafutó magyar bajnok szerint stressz alatt nem lehet teljesíteni, hiszen rontja a teljesítőképességet.

Eliud Kipchoge nem hivatalosan már bement két óra alá (Fotó: AFP)

„Stresszes állapotban az ember nem alszik jól, ebből fakadóan nem tudja magát kipihenni, így fáradtan áll rajthoz, ami végső soron rontja a teljesítményét. Feszültség alatt az agy nem a megfelelő impulzusokat küldi az izomzatnak, így lassítja a futótempót. Ezért lehetnek hasznosak az autogén tréningek, amelyek az izomzatot is ellazítják” – vélekedett.

A pszichés tényező azonban csak egy a sok közül, amely a sebesség fokozásában és az álomhatárok megdöntésében szerepet játszhat, legyen szó sprint- vagy hosszú távokról.

Bár annak tekintetében, hogy meddig lehet a teljesítőképesség határait feszegetni, a szakértői vélemények eltérnek, egyvalamiben egyezik a véleményük: mindennek a genetika és a testalkat szab határt.

Szilágyi Tibor

„A genetika adottság, amelyet öröklünk, ezért nem lehet rajta változtatni. Gyors hosszútávfutók csak olyanokból lehetnek, akiknek eleve lassú az izomrost-dominanciájuk, hiszen csak így lehet hosszú időn keresztül fenntartani a relatíve gyors sebességet. Jó sprinter pedig abból lesz, aki gyors izomrost-dominanciával rendelkezik. Ezért van az, hogy Usain Boltból sohasem lesz jó hosszútávfutó, bármennyire is gyors, Kipchogéból pedig sohasem faragnak sprintert, bármennyire is jó az állóképessége, hiszen más az izomstruktúrája” magyarázta Szilágyi Tibor.

Szintén genetikai adottságnak tekinthető a regenerációs képesség, a csontsűrűség, a tüdőtágulás-kapacitás, valamint a szervezet energiaellátási készsége. Utóbbi megléte azért fontos, mert a hosszú távok teljesítése közben a testnek zavartalanul kell energiát biztosítania az izomzatnak.

A sporttudomány rohamos fejlődése azonban újabb kérdést vetett fel: az egyre modernebb edzéselmélet és a hozzá kapcsolódó módszertan vajon „legyőzheti-e” a genetikát, vagy legalábbis részben kompenzálhatja-e a genetikai „hiányosságokat”?

„Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni – vágott bele Papp Krisztina korábbi háromszoros olimpikon, jelenleg futóedző. – Már csak azért sem, mert a genetikai adottságok mellett a pszichés adottságok is legalább annyira fontosak: nem mindegy, hogy egy futó hogyan bírja az edzésből és a versenyzésből fakadó izgalmakat. Összességében mindent az adottság határoz meg, az edzésmódszertannak pedig ehhez kell idomulnia, hiszen nem vagyunk egyformák. Ha megfelelően választjuk meg a felkészülés módját, nagyon sokat faraghatunk az adottságokból fakadó hátrányokból.”

Papp Krisztina úgy véli, hogy az edzésmódszereket a végtelenségig lehet kombinálni, a legnehezebb feladat az, hogyan találjuk meg a legmegfelelőbb edzésmódszert. A szakember szerint az is fontos, hogy minden edző új elemeket sajátítson el, amelyeket az edzéstervbe be tud építeni.

A gyorsulás kulcsa a türelem, a sérülésmentesség és az edzésmódszerek kikísérletezése.

Papp Krisztina

„Ideális esetben az edzőnek és a futónak közösen kell megtalálnia a legmegfelelőbb módszert. Ezt nem lehet csak úgy az internetről letölteni és átgondolás nélkül alkalmazni” – figyelmeztet a háromszoros olimpikon.

Szilágyi Tibor szerint az edzéselméletet teljesen új alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a kétórás álomhatárt át lehessen törni. A tudományág fejlődésének köszönhetően rájöttek, hogy a rövid és a hosszú távú sebesség növeléséhez teljesen más módszer kell; a relatív gyors tempó fenntartásához nagy állóképességre van szükség, amely a szervezet számára biztosítja a maximális oxigénfelvételt.

Halama Levente is úgy véli, a gyorsulás kulcsát a jól megválasztott edzésmódszerek és természetesen a megfelelő szakemberek jelentik.

„Amikor futni kezdtem, az első három évben nagyon dinamikusan fejlődtem, utána viszont megtorpantam. Ekkor döntöttem úgy, edzőt fogadok, akivel elkezdtük a rendszeres, koncepciózus munkát, amelynek részeként beiktatunk résztávos és tempóedzéseket is. Innentől kezdve újra többet tudtam magamból kihozni” – mondta a futó.

Halama Levente

„Ideális esetben, ha valaki jó genetikai adottságokkal, a hosszútávfutáshoz szükséges megfelelő izomösszetétellel rendelkezik, és ehhez még megfelelő edzésmódszerek segítségével készül, nagy eredményekre lehet képes” foglalta össze röviden Szilágyi Tibor.

Természetesen a rekordok megdöntésében és a relatív gyorsaság fokozásában nagy segítséget nyújthat a jó futóruha, amely futás közben optimális szinten tartja a testhőmérsékletet, valamint a megfelelő futócipő is sokat jelent.

Az utóbbi időben divatos, vékony talpú, karbonszálas futócipő nagyban hozzájárul a robbanékonyság fokozásához, késlelteti a lábak fáradását, valamint kevésbé nyeli el az energiát.

Végül pedig essen szó a táplálkozásról is, hiszen a megfelelően megválasztott energiabevitel szintén másodpercekben mérhető.

Ahány ház, annyi szokás – így foglalhatnánk össze röviden a hosszútávfutókra jellemző étkezési módokat. Szőnyi Ferenc mindenevő, Bogár János viszont már fiatalkorában áttért a vegetáriánus étrendre. Halama Levente a könnyű étrendre esküszik, amely húsokat is magában foglal, versenyzés közben pedig a szintetikus táplálék jelenti az energiabevitel elsődleges forrását, csak így lehetséges, hogy minél gyorsabb tempóban lehessen hosszú távon futni.

Vajon melyik példa a követendő? A táplálkozás melyik módja segíti hatékonyabban a csúcsok megdöntését?

A cikk a 2019-ben megjelent Futóarcok könyvben is olvasható – az album, amely közelebb hozza a példaképeket, megvásárolható a könyvesboltokban, a BSI felületein, és megrendelhető a Lapcentrum oldalán.

A táplálkozástudomány mai állása szerint az egészséges és kiegyensúlyozott étkezés a sportban is nagyon fontos. A szervezetnek a szénhidrátra, a fehérjére és a zsírra egyaránt szüksége van. A szakemberek szintén hangsúlyozzák, edzés és futás előtt is kell a megfelelő szénhidrátbevitel, nemcsak azt követően, hiszen ez jelenti a testnek az üzemanyagot.

„Ha valaki komolyan veszi a sportolást és fokozni kívánja a sebességét, a táplálkozást is kellő odafigyeléssel kell kezelnie. Ezért az a legjobb, ha a megválasztását szakemberre bízzuk, nem pedig mi próbáljuk kikísérletezni, mi a jó nekünk” fogalmazott Papp Krisztina.

Úgy tűnik, még nem látjuk az emberi teljesítőképesség határait, ami egyben azt is jelenti, hogy az elkövetkező években, évtizedekben újabb futórekordok szemtanúi lehetünk. Biztosra azonban sohasem mehetünk.

„A tudomány nem képes arra, hogy megjósolja, pontosan hol is van az emberi teljesítőképesség határa. Apró lépésekkel ugyan mindig közelebb lehet kerülni hozzá, de nem érdemes egzakt számokban gondolkodni” – összegezte a lényeget Szilágyi Tibor.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.