Ultratávon a nőké lehet a jövő

Egy női kerékpáros, Fiona Kolbinger kétszáz férfit pipált le a világ legbrutálisabb ultrakerékpáros-versenyén. Utánajártunk, hogyan történt mindez.

A 24 éves német rákkutató, Fiona Kolbinger lett a Transcontinental Race történetének első női győztese – számolt be a csodaszámba menő teljesítményről a BBC. Fionának kicsivel több mint 10 napra volt szüksége, hogy megtegye a bulgáriai Burgasz és a franciaországi Brest közti közel 4000 kilométeres brutális távot, amelyen több mint kétszáz férfit utasított maga mögé. A második helyen célba érő brit férfi versenyző, Ben Davies csak 10 órával később gurult át a célvonalon – kis túlzással mondhatjuk, Fiona ekkorra már regenerálódott.

A hihetetlennek tűnő teljesítmény értékét tovább növeli, hogy ez volt Fiona élete legelső ultrakerékpáros versenye, amelyen elindult.

A Transcontinental Race-t először 2013-ban rendezték meg, akkor Londontól Isztambulig tartott a verseny. Az esemény elsősorban szigorú szabályairól híres: a versenyzők ugyan saját maguk választhatják meg az útvonalat, amelyen teljesíteni kívánják a távot, de át kell haladniuk négy ellenőrzőponton, és a verseny alatt senkitől sem kérhetnek technikai segítséget vagy tanácsot. Étkezésről és szállásról is maguknak kell gondoskodniuk.

Fiona nem az első női versenyző, aki ultratávú versenyen férfiakat győzött le.

A brit Jasmin Paris volt az első nő, aki az idén megnyerte a világ egyik legbrutálisabb téli terepgyalogló-versenyét, a 431 kilométeres Montane Spine Race-t. A hölgyek dicsőségtablójára szintén felkerült a brit orvosi rezidens Katie Wright, aki 40 férfit és 6 nőt megelőzve ért elsőként célba az új-zélandi Riverhead Backyard ReLaps ultramaratonon, amelyen 30 órát futott szinte megállás nélkül.

Fiona Kolbinger

Joggal adódik a kérdés, hogyan fordulhat elő, hogy a kifejezetten nagy állóképességet igénylő ultratávokon – sportágtól függetlenül – a nők felveszik a versenyt a férfiakkal.

„Általánosságban véve elmondható, hogy a nők izomzatában nagyobb százalékban találhatóak meg a lassú izomrostok, mint a férfiakéban, ezért jobbak az állóképességi mutatóik – kezdte a magyarázatot dr. Nicholas Tiller, a sheffieldi Hallam Egyetem alkalmazott fiziológusa. – A lassú izomrostok jobban ellenállnak a fáradtságnak és jól bírják a hosszan tartó megterhelést is.”

„A férfiak gyorsizomrost-dominanciával bírnak, ami azt jelenti, hogy robbanékonyak, nagy erőt tudnak kifejteni, de hamarabb elfáradnak, mert az izomzatuk rengeteg tejsavat termel” – tette hozzá Szilágyi Tibor futóedző és diagnosztikai szakember.

„A nők ezzel szemben lassúizomrost-dominanciát mutatnakk, ezért izomzatuk nem termel annyi tejsavat, s bár – ellentétben a férfiakkal – kevésbé robbanékonyak, az izomzatuk sokáig nem fárad el.”

Ez az oka, hogy a nők rövidebb távokon, de még a maratonin sem tudják a férfiakkal felvenni a versenyt. Nem úgy a maratoninál hosszabb távokon.

„A különösen nagy állóképességet igénylő távokon a lassúizomrost-dominanciával rendelkező izomzat az ideális. Ezért fordulhat elő az, hogy az ultratávú versenyeken a nők nemcsak felveszik a versenyt a férfiakkal, de le is győzik őket. Az ultramaratoni versenyeken gyakorlatilag eltűnnek a nők és a férfiak közti fizikai különbségek” – magyarázta dr. Nicholas Tiller.

Dr. Rózsa Szilvesztert, a magyar kerékpár-válogatott keretorvosát nem lepte meg a fiatal német hölgy teljesítménye.

„Évtizedeken keresztül voltam a Bécs–Pozsony–Budapest ultramaraton, jelenleg pedig az Ultrabalaton vezető orvosa, és ezeken a versenyeken – Lubics Szilvia példáját látva – találkoztam hasonló esetekkel. Ennek ellenére úgy vélem, hogy – sportágtól függetlenül – a nők nem fogják maguk mögé utasítani a férfiakat az ultratávokon, mert a férfiak jobban fel tudnak készülni az ilyen távú versenyekre” – osztotta meg véleményét a csupasport.hu-val az orvos, aki úgy véli, Fiona Kolbinger sikerének más magyarázata is lehet.

„Önellátó versenyről lévén szó, az is elképzelhető, hogy a hölgy ügyesebben taktikázott, jobban megszervezte a logisztikát, ami nagyon fontos egy ilyen hosszú távú versenyen. De az is lehet, hogy olyan extrém körülmények között készült fel a versenyre, amelyek valósághűen tükrözték a Transcontinental Race-en tapasztalható viszonyokat. Vagy csak egyszerűen jobban odafigyelt a só- és folyadékbevitelre a verseny alatt” – magyarázta Dr. Rózsa Szilveszter.

Transcontinental Race ultratávú kerékpárverseny
Táv: 3200 km–4200 km
Szintkülönbség: 35 km–45 km
Első verseny: 2013
Versenyzői létszám: 200-300 fő

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.