A hegy magányos harcosa

A Kör ezúttal nem a horrorfilmet jelenti, hanem a Börzsönyben teljesítendő százötven kilométeres távot, amelyet egyénileg, segítő nélkül eddig csak heten teljesítettek – Bódi István a nyolcadik.

Alig több mint egy nap alatt teljesítette a Kört Bódi István, aki 150 kilométeren keresztül futott a Börzsönyben.
A teljesítménytúra a hegység legszebb és legnehezebb részeit érinti, de a futóknak 7100 méter szintkülönbséget kell leküzdeniük.

A Kört eddig csak heten – Barta László, Csernus Brigitta, Márton Dániel, Nyakas Gábor, Oszaczki Géza, Takács Krisztián, Zádori Roland – teljesítették egyéniben, segítő nélkül, most hozzájuk csatlakozott Bódi István, aki 2014 tavaszán segítővel már lefutotta a távot, ezúttal viszont egyedül küzdötte le a 150 kilométert. Ráadásul majdnem három órával gyorsabban, mint négy éve.

Kattanás – válaszolta nevetve Bódi István, amikor szóba került, hogy miért akar valaki teljesíteni egy ilyen kihívást. – A futás során szabályokat tűztem ki magam elé, sokan ugyanis elindulnak egy-egy ultraversenyen, aztán már az elején elfutják magukat. Belőttem egy tempót, és arra figyeltem, hogy azt tartsam végig. Emellett húsz kilométerenként nyújtottam, odafigyeltem a frissítésre is. A Börzsönyt betéve ismerem már, így az útvonallal nem volt gond, egyébként sem használok gps-t, csak térképet.”

Bódi István hozzátette, 24 óra volt a célja, de egy cseppet sem bánkódik amiatt, hogy huszonhárom perccel kifutott az időből, mert a legfontosabb a teljesítés volt. Mostanában egyébként is sokat foglalkozik a meditációs futásokkal, nem versenyként tekint a megméretésekre, az a fontos, hogy jól érezze magát.

„Ha kitűztem volna, hogy meg akarom javítani Nyakas Gábor 21:28 órás rekordját, biztosan kudarcként tekintenék a Körre, így viszont nagyon elégedett vagyok. Minimális izomlázam van, no meg fáradt vagyok, mint a kutya – tette hozzá Bódi István, aki a táv legnehezebb és legjobb részéről is beszélt. –

A százhuszadik kilométer sehogyan sem akart eljönni. Este volt már, a Kámor nevű hegy következett, amit ismerek, most azonban iszonyatosan meredeknek éreztem, mintha soha nem akart volna véget érni.

A legjobb rész pedig a pogányvári emelkedő volt, az a legbrutálisabb, szinte függőleges falra kell felmenni, ezúttal viszont piszkosul élveztem.”

A folytatást illetően Bódi István hangsúlyozta, régen sokat versenyzett, most azonban inkább élvezni akarja a futást. Idén már teljesítette az Ultrabalatont, most a Kört, ahová ősszel újra vissza akar térni.

„Számomra az a fontos, hogy együtt legyek a természettel, a következő célom is az, hogy fussak és élvezzem. A Körben is azt szerettem, hogy egyedül vagyok, nincs más, csak én meg az erdő. Futás közben borzokat, baglyokat, őzeket, szarvasokat, muflonokat láttam, ez csak akkor valósulhat meg, ha egyedül mész, és szinte együtt élsz a természettel” – tette hozzá Bódi István.

Bódi István a sikeres teljesítésért járó érem valódiságpróbáját is elvégezte a célba érkezést követően

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.