Bár sok gyönyörű része van Szlovéniának, én a Bledi-tavat és környékét, a Triglav Nemzeti Parkot zártam a szívembe, ahol a legmagasabb, hófödte csúcsoktól a legmélyebb szurdokokig megtalálható mindenféle természeti csoda. A Krvavec-csúcson van az ország legmagasabban fekvő szállodája, amely télen a síszezon központja, nyáron pedig a jobbnál jobb túrák kiindulópontja, de most nem ezek, hanem a Vintgar-szurdok az érdekes.
Bledtől nagyjából 4 km-re található Gorje falu, ennek közelében található a Radova folyó által évezredek alatt a Hom és Borst hegyek közé vájt csodás szurdok, amely kétségtelenül ma Szlovénia egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága. A természeti képződményt – amely akkori formájában járhatatlan volt – 1891-ben fedezte fel Jakob Zumer, Gorje polgármestere, valamint a térképész és fotós Benedikt Lergetporer. A Bledben és környékén már folyamatban lévő turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően hamarosan a Vintgar-szurdok is megnyílt a turisták előtt, a nagyjából 500 méter hosszúságú hidaknak és járdáknak köszönhetően.
Hamar népszerűvé vált a turisták körében, a látogatók száma évről évre növekszik. Látogatásunkat érdemes hétköznapra időzíteni, mert a nyári hétvégéken hatalmas a tömeg, így nem tudunk elidőzni egy-egy szép vízesésnél.
Rövid, de eseménydús utunk során vízesést is láthatunk – Készítette: Smihael, Wikipedia
A szurdokot végigjárni nem túl nagy kihívás, viszont annál nagyobb élményt nyújt az az 1600 méter, amelyet a mélyben kanyargó folyó mellett-fölött teszünk meg. Az út nagyon változatos, ahogy a folyó is. Egyszer lent, mélyen alattunk látjuk haragosan tovarobogva, csak néha áll meg kis öblökben a fölé hajoló sziklák alatt, ahol a legjobban látszik csodás, türkiz színű, tiszta vize, amelyben könnyen észrevehetjük a benne úszkáló halakat. Máskor pedig lomhán folyik el mellettünk – az egyik ilyen kiszélesedésnél sokan letértek és letérnek az útról, a folyó partján kőtornyocskák százait építették és építik fel, ezzel is különlegesebbé téve az amúgy is gyönyörű szurdokot. A hely egyik, ha nem a legszebb része a 16 méteres Sum-vízesés, amelyet túránk végén érhetünk el, ha Spodnje Gorje felől indulunk. Itt Blejska Dobrava felé hagyhatjuk el a szurdokot, ám ha Spodnje Gorjéban hagytuk a kocsit, még vissza is kell bandukolnunk. Az út nagyjából másfél órát vesz igénybe, s ha egy irányba megyünk, oda-vissza ez már 2-2.5 óra, ami nagyban függ attól, hogy mennyit nézelődünk, mennyit fotózunk.
A szurdok mikroklímája is különleges, még nyáron is kissé hűvösebb van, ezért érdemes pulóvert betenni a hátizsákunkba. A nedves, párás levegőben a fahidak csúszósak lehetnek, úgyhogy a cipőválasztásnál erre is figyeljünk oda!
Télen zárva van a nagyközönség előtt, nagyjából április közepén nyit, és október közepéig fogadja a látogatókat. A koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt lehet, ez módosul, de erről még nincs hivatalos információ. Ha autóval megyünk, Spodnje Gorjéig érdemes menni, ahol a parkolás ingyenes, az odavezető út jól ki van táblázva, könnyen odatalálunk. A belépőjegy ára az egyetlen negatívum, a 10 eurós belépőjegy kicsit drágának tűnhet. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy ebből a pénzből végzik a szurdok karbantartását, ami látszik is, hiszen tökéletes biztonságban lehet végigmenni, és nincs más dolgunk, mint élvezni a látványt!
(Nyitókép: wikipedia.com – Lutz Maertens)
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
