Mi teszi kiemelkedő sportemberekké az F1-es pilótákat?

Bár két hónapon keresztül nem ülnek autóba, ezalatt sem lazítás az életük, kőkemény edzésmunka kell ahhoz, hogy helytálljanak.

A Formula–1-es idény decemberben véget ért, a pilóták a február végén induló tesztelésig nem ülnek autóba. Aki azt gondolja, hogy ez a két hónap kizárólag a kikapcsolódás és lazítás ideje, téved. Biztosak lehetünk benne, hogy a napokban kivétel nélkül az összes versenyző kőkemény edzésmunkának látott neki, hogy fitten várja a 2022-es idényt.

Bár a Formula–1-es pilóták „csak” ülnek az autóban, igenis muszáj dolgozniuk, hogy testüket a lehető legjobb formába hozzák, és úgy is tartsák az év során. Manapság már kiemelkedő sportolói tulajdonságok nélkül senki sem lehet a sorozat szereplője.

Egyrészt szükségük van izomerőre, hogy autóikat a gyorsításkor, fékezéskor és kanyarodáskor rájuk ható erők mellett is pontosan tudják irányítani, erős izomzatuk megvédi a csontjaikat (elsősorban a gerincoszlopot és a bordákat) az olykor 5-6 G erőhatásoktól, ami menet közben éri őket. A kar és láb mellett kiemelten fontos a hát-, mell- és nyakizom jó erőben tartása, kanyarodáskor nem ritkán 35-40 kilogrammosnak érzi a fejét a pilóta.

Ezeket az erőhatásokat egy átlagember egy-két percig is nagyon nehezen viselné el, de nekik másfél-két órás versenyen kell a legmagasabb szinten teljesíteniük.

A balesetek során ható erőkről nem is beszéltünk, pedig versenyhétvégénként egy-két falnak csapódás biztosra vehető, mégis nagyon ritkán szenved csonttörést a versenyző. Ez az egyre biztonságosabb autók és biztonsági intézkedések, védőkorlátok mellett a pilóták edzettségének is köszönhető.

Fontos a kardioedzés, az F1-es versenyzők fittségét mutatja, hogy nyugalmi állapotban percenként mindössze 40-et ver a szívük, de versenyzés közben ez 160-180-ra is emelkedik, sőt elérheti a 200-at. És ezt a rugalmasságot szintén több mint egy órán át kell elviselniük, a verseny alatt normál esetben nincs félidő vagy pihenő, akár 1200 alkalommal kell a fékre, illetve a gázpedálra lépni 80 kilogrammnak megfelelő erővel, a test ráadásul extrém időjárási körülmények között 50-70 fokos pilótafülkébe van zárva, jelentős a folyadékveszteség.

A versenyzők testtömegüktől függően korábban 5-6 kilogrammot fogytak egy futam alatt, de ez az érték a tudatos edzésmunkának, a rendkívüli fittségnek és a rendszeres folyadékpótlásnak köszönhetően napjainkra 3-4 kilogrammra csökkent.

S miközben a versenyzőnek erősnek és kitartónak kell lennie, a lehető legalacsonyabb testsúllyal kell autóba ülnie. Hiába szabtak meg minimális súlyt a szabályokban, az autó akkor a leghatékonyabb, ha a benne helyet foglaló pilóta tömege a lehető legalacsonyabb, és az így nyert kilókat az autó megfelelő kiegyensúlyozására a mérnökök tetszés szerint oszthatják el a jármű különböző pontjain.

A mentális felkészültséget sem becsülhetjük le, sőt! Az autókat az összes F1-ig jutó versenyző el tudja vezetni, de más a célig eljutni és más megnyerni egy futamot vagy a világbajnokságot.

A folyamatos koncentráció mellett mindig szükség van a lelkierőre, amivel el lehet viselni a versenyzőkre nehezedő nyomást, az állandó szócsatákat és egyéb politikai küzdelmeket.

A megfelelő pillanatban higgadtnak kell maradni, a másikban pedig támadni, kihasználni a másik megingásait.

Erre is tudatosan készülnek, a téli és idényközi edzésmunka nemcsak a test, hanem a lélek formában tartását is célozza. A futás, kerékpározás és konditermi edzés mellett szinte az összes versenyző felkészüléséhez hozzátartozik a jóga, valamint olyan szabadidős sporttevékenység, amely kitisztítja a fejüket és felkészíti őket a mentális megpróbáltatásokra.

Az 1980-as évekig is mindenki tisztában volt a fittség fontosságával, de a minden részletre kiterjedő tudatos edzésmunkát Ayrton Senna és Alain Prost kezdte el hangsúlyozni, és Michael Schumacher emelte még magasabb szintre. Ma már minden pilótával külön személyi edző foglalkozik, kidolgozva a részleteket a napi edzésmunkától az étrendig.

A következő hetekben külön cikkben térünk ki az F1-es pilóták napi edzésprogramjára és étrendjére is.

Fotók: AFP

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Az érettségi miatt kihagyja az Eb-t, de a világbajnokságon nagy céljai vannak
Videók segítségül a Kinizsi Százas teljesítéséhez
Dilemmázik, melyiket erőltesse: az aszfalt az elsődleges, de terepen eredményesebb
Sportfesztiválok jönnek a diáksportban
A kínai nagy faltól az Antarktiszig: versenyek, élmények hét kontinensen

Videók

A rendőrök biztos nem örülnek neki, de így is át lehet bringázni egy hídon
Ha a vadvízi kajakozásnak vannak fokozatai, akkor ez a legerősebb
Mikor méterek döntenek életről és halálról: több mint százzal siklott át két épület között

Hegymászás

A Mount Everest első nagy tragédiája, amelyből semmit sem tanultunk
Amikor még a kaland volt a lényeg: egy könyv, ami közelebb hozza a hegymászást
Kihívástól függ, hogy futva, gyalogosan vagy kerékpárral járja a hegyeket

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel
A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.