Mihalik Norbert egyszer már képviselte a magyar színeket a 24 órás Ultrafutó Európa-bajnokságon, s a legnagyobb idei célja, hogy ismét ott legyen az eseményen. Ám ha ez nem jönne össze, akkor Görögország felé veszi az irányt, hiszen érvényes nevezése van a Spartathlonra.
„Kétezertizenháromban kezdtem a futást – mondta a Csupasportnak Mihalik Norbert. – Mindig is sportoltam, az általános iskolában szertornáztam és gyorskorcsolyáztam is, a diákolimpiákon pedig indultam az atlétikai számokban. Gyerekkoromtól kezdve szerettem mozogni, ám a főiskolás években ez kicsit alábbhagyott. Ekkor más dolgok kerültek előtérbe, majd kétezerhétben Angliába költöztem, később hátproblémám lett, s úgy éreztem, a futás segít rajta.”
Az elején nem volt egyértelmű, hogy az ultrázás világában köt ki, igaz, versenyezni mindig is szeretett. Az biztos volt, hogy a félmaratonin és a maratonin előbb-utóbb kipróbálja magát, ám először a rövidebb távokkal kezdte. Később aztán eljött a félmaratoni, majd a maratoni is, utóbbi távot a London Marathonon szerette volna először teljesíteni, ám akkor nem volt esélye bekerülni.
„Ezután arra lettem figyelmes, hogy Magyarországon a Balatont kerülgetik. Lubics Szilvia nevével rengetegszer találkoztam a különböző újságokban és az online felületeken is, így tisztában voltam a teljesítményével. Talán mondhatjuk, hogy az elején ő inspirált.
Aztán elkezdtem gondolkozni, hogy egyszer én is körbe akarom futni a Balatont, ám biztos voltam benne, hogy nem csapatban, hanem egyéniben szeretném. Angliában aztán elkezdtem lépcsőfokról lépcsőfokra lépni, jöttek sorban az ultrák, ötvenhat kilométer, nyolcvan kilométer, százhatvan kilométer… Kétezertizenhétben aztán teljesítettem az Ultrabalatont, amelyről remek emlékeim vannak. Tetszett a verseny, jó volt a szervezés, rengeteg ember volt ott. Nagyszerű élmény volt életem első kétszáz kilométer feletti távja.”
Ezután visszatért Angliába, s egyre több ultraversenyen vett részt, kis idő múlva ott volt élete első 24 órás versenyén, amelyen 259 kilométert teljesített. Mihalik Norbertre Magyarországon is felfigyeltek, s behívták a 2018-as 24 órás magyar Eb-keretbe, amire a mai napig nagy büszkeséggel gondol vissza.
Tavaly rendkívül sikeres éve volt, hiszen első lett a 87 kilométeres Rose of the Shires Ultrán (7:25:15), a Crawley AIM 12 órás jótékonysági versenyen (149.415 kilométer), a 160 kilométeres North Downs Wayen (16:34:47), valamint a Gloucester 24 órás megmérettetésen is (252.8 kilométer).
„Az elmúlt esztendőt a sikeres visszatérés évének mondanám – fogalmazott. – Kétezertizennyolcban a Spartathlont fel kellett adnom, majd ezután sérülésekkel teli időszak következett. Kétezertizenkilencben nem is nagyon versenyeztem, majd a kétezerhúszas év sem volt igazán jó, na meg jött a koronavírus-járvány is. Ahogy felépültem az egyik sérülésből, máris jött a másik, ekkor nem is tudtam versenyezni. Tavaly aztán remek évem volt, nívós brit versenyeket tudtam megnyerni.”
Mihalik Norbert nagy célja, hogy bekerüljön az idei 24 órás Ultrafutó Eb-re készülő magyar csapatba. Tisztában van vele, ahogy a nemzetközi, úgy a magyar ultramezőny is egyre erősödik, kiváló futók vannak, és ott van a Spartathon is, amelyre mindenképpen vissza akar térni Görögországba.
Idén ott van a rajtlistán, bár az esemény egy időben lesz a 24 órás Eb-vel, számára pedig a kontinensverseny élvez prioritást, de ha az Európa-bajnokságra nem jut ki, akkor B-opciónak ott van a Spartathlon.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
