Miért esett a választása a Bad Blumauban rendezett körözős versenyre?
Tavaly sajnos nyolc óránál fel kellett adnom ezt a versenyt, így idén mindenképpen teljesíteni akartam – mondta Poór Péter, aki 131.4 kilométert tett meg a 12 órás versenyen, amelyet meg is nyert. – Három héttel Bad Blumau előtt edzésnek futottam kilenc órát, nagyon jól ment, és elkezdtem bizakodni.
Ezerkétszáznyolcvannyolc méteres pályán kellett körözni. Milyen volt?
Mivel az osztrák határhoz közel lakom, viszonylag sok külföldi versenyen veszek részt. Remek volt a pálya, végig sík volt a terep, és kiváló volt az aszfalt minősége. A szervezést külön kiemelném, hibátlan volt minden. Edzőversenynek fogtam fel, az első hat órában taktikusan futottam, úgy voltam vele, ezután megnézem, milyen állapotban vagyok. Végig jól mentem, sikerült is megnyernem a versenyt. A rajt előtt százharminc kilométert tűztem ki célul, ezt sikerült elérnem, sőt valamelyest túl is haladtam.
Mi volt a legnehezebb?
Este tíz órakor volt a rajt, így a nagy meleget elkerültük, aztán a hajnali órákban már éreztem egy kis fáradtságot, de gyorsan túllendültem rajta. Mivel nem voltunk sokan a mezőnyben, nehézséget okozott, hogy nem tudtam kivel menni, folyamatosan magamat kellett motiválnom.
Csak azt hajtogattam, hogy »Gyerünk, tovább kell menni!«, magammal versenyeztem. Végig egyedül futottam, nem forgott veszélyben az első hely.
Átesett hullámvölgyön?
Kivételesen nem. A lényeg ezúttal az volt, hogy megnézzük, milyen állapotban vagyok a közelgő főversenyem előtt.
Mit lehet tudni a főversenyéről?
Lubics Szilvivel dolgozom együtt, és mivel nem kerültem be az idei Spartathlonra, mindenképpen egyenes ágon szeretném kvalifikálni magam a jövő évire. Szeptemberben Bécs mellett lesz egy huszonnégy órás körözős verseny, amelyre nagy erővel készülünk. Most jó formában érzem magam, így jó esélyem van rá, hogy megfussam az A-szintet, és ott legyek jövőre a Spartathlonon. Ez a legnagyobb célom.
