Ultrafutás a halálon túl

Minden idők legjobb ultrafutójaként tartják számon a négyszeres Spartathlon-győztes, rekorder Jánisz Kúroszt, aki azt vallja, csak az vágjon bele ebbe a sportágba, aki kellően elszánt, s jól bírja a fájdalmat.

Bár már 2014 óta, azaz hat éve nem versenyez, Jánisz Kúroszt az ultrafutás legnagyobb legendájának tartják, sőt, sokak szerint nincs is értelme őt másokhoz hasonlítani, annyira kiemelkedő alakja a sportág történetének. A nagyságát jól érzékelteti az egykori vetélytárs, Trishal Cherns véleménye is, aki szerint „Van az elit, a világklasszis szint, és van Jánisz Kúrosz”. A költőként és dalszövegíróként is igencsak aktív hatvannégy éves görög sportolót tavaly beiktatták az Ausztrál Ultrafutó-szövetség (AURA) Hall of Fame-jébe, a szervezet elnöke, Rob Donkersloot pedig a következőképp méltatta őt:

„A baseballnak ott van Babe Ruth, a kosárlabdának Michael Jordan, a jégkorongnak Wayne Gretzky, a krikettnek Don Bradman, az ultrafutásnak pedig Jánisz Kúrosz”.

Jánisz Kúrosz még az olimpiai lánggal is futott

Ebből az is sejtheti, mekkora klasszisról van szó, aki kevésbé ismeri az ultrafutás világát – akárkit nem szoktak ekkora nagyságokhoz hasonlítani. A hangzatos szavak mellett persze érdemes kiemelkedő eredményeit is megemlíteni, elég sokat elárul például, hogy a mai napig sok fontos világrekord az ő nevéhez fűződik: a görög tartja a huszonnégy, a negyvennyolc órás, a hatnapos, az ezer kilométeres és az ezer mérföldes futás világcsúcsát is. Számára különösen fontos, hogy 1983-ban ő nyerte meg az első Spartathlont, de másik három alkalommal, 1984-ben, 1986-ban és 1990-ben is győzött a legendás versenyen. Övé a verseny történetének négy (!) legjobb ideje, a mindmáig felülmúlhatatlan rekordot 1984-ben teljesítette, amikor 20:25:00 órás idővel ért célba.

S ha már a futóidő… Az első Spartathlont 21:53:42 óra alatt teljesítette, ami okozott némi bonyodalmat. A szervezők azzal számoltak, hogy a győztes huszonhét óra leforgása alatt ér célba, ezért a püspöknek, a polgármesternek s a díjátadó hölgyeknek is villámgyorsan kellett ébredniük, valamint felöltözniük a köszöntésére. Szép számmal akadtak olyanok is, akik csalást sejtettek a háttérben, mondván, lehetetlen, hogy valaki ilyen idővel teljesítse a távot.

Utólag szinte hihetetlennek hangzik, de az első edzője először visszautasította, mivel közepes szintű sportolónak tartotta, akiből nem lehet sokat kihozni.

A „Mindörökké futás” című filmből (amely megtekinthető a legnagyobb videómegosztó portálon is, akár magyar felirattal is) sok minden kiderül a görög sztár hétköznapi életéről. Az ehhez a cikkhez forrásként használt dokumentumanyagból kiderül, az ultrafutóvá válásban az is nagy szerepet játszhatott, hogy valójában a fullasztó családi légkör elől menekült a sportba és a futásba – meg a zenébe és a költészetbe. Nagyon szegény családban nevelkedett, ötévesen már dolgoznia kellett, de ennél is nagyobb problémát jelentett, hogy az édesapja sokáig azt hitte, nem az ő gyereke, amiért sűrűn kirohanásokat intézett felé, az édesanyja pedig aluliskolázottként szintén sokat harcolt vele. Éppen ezért sok időt töltött a nagyszüleinél, no meg a futópályán.

Bogár János az UB-n megelőzte
Bármennyire is úgy tűnik, hogy földi halandó nem vehette fel a versenyt Jánisz Kúrosszal, többször bebizonyosodott, ő sem verhetetlen. Az első Spartathlonon történelmet írt, a 2007-ben, szintén első ízben megrendezett Ultrabalatonon azonban nem járt sikerrel, Bogár János két perccel megelőzte az akkor a sportágon belül már valódi félistennek számító futót. A békéscsabai futó 18:50:06 órás idővel teljesítette a 212 kilométeres távot, miközben Jánisz Kúrosz hivatalos ideje 18:52:00 volt. S ha már felidéztük kettejük legendás párharcát említsük meg azt is, hogy Bogár János éppen Jánisz Kúrosz utolsó győzelme után egy évvel, 1991-ben nyerte meg a Spartathlont, 24:15:31-es idővel (ez minden idők harmincötödik legjobb teljesítménye), és a teljességhez hozzátartozik, 2008-ban Kúrosz azért első lett az UB-n.

Az első igazán jelentős eredményét huszonegy évesen érte el, amikor 2:43:15 órás idővel teljesítette élet első maratonját. Onnantól kezdve pedig nem volt megállás – Görögországtól Ausztráliáig ő volt a legjobb. Bizony, az ausztrál szál sem véletlen, 1990-ben ugyanis oda költözött (a kontinensen elismerték, s honorálták is a nagy teljesítéseit, igaz, ott is voltak kétkedők, a képességeit szinte a végletekig kifacsaró szenzáció hajhászok), három évvel később pedig az állampolgárságot is megszerezte. Persze a sikerekhez, és földöntúli eredmények eléréséhez azért az elszántság és a kitartás önmagában még nem lett volna elég, a szerencsés genetika is szerepet játszott a sikereiben: a szervezete a hatalmas terhelések során is jól, s hatékonyan dolgozta fel a bevitt táplálékot, így a frissítéssel neki nem volt annyi problémája, mint a riválisoknak. Ugyanakkor óriási mentális erő dolgozott benne, és ennek köszönhetően nemcsak rekordokat döntött, de saját bevallása szerint hihetetlen tapasztalatokra tett szert.

„Számomra világossá vált, mennyire fontos a mentális erő, mert eljutottam arra a pontra, amikor a testem jóformán halott volt – mondta az egyik hatnapos versenye kapcsán.

– Ilyenkor a tudatnak kell átvennie az irányítást. Eljutottam arra a szintre, amikor már kívülről, fentről szemlélhettem a testemet, sőt egyfajta testen kívüli élményt tapasztalhattam meg, hihetetlen pillanatok voltak.”

Egyébként is azt vallja, hogy a huszonnégy órás vagy az annál hosszabb versenyeken már nem a testével fut az ember, sokkal inkább a „lelkével”, és a kemény edzés mellett a türelem a kulcsa mindennek. No, meg a fájdalomtűrő képesség, pontosabban a fájdalom ignorálása. Ebből a szempontból a háborúhoz hasonlította az ultrafutást, mivel akkora adrenalinlöket, s hódításvágy dolgozik az emberben, hogy az egyébként elviselhetetlennek tűnő fájdalmat is képes figyelmen kívül hagyni.

„Aki nem bírja elviselni a fájdalmat, az ne menjen ultrafutónak. Inkább válasszon kisebb távokat. A legtöbben azért futnak vagy sportolnak, hogy egészségesek maradjanak, vagy fogyjanak. Az ultrafutás nem erről szól. Amikor nekivágsz, akkor valójában a halálba küldöd magad.”

A sikerek, persze, magabiztossá tették, a maratoni például nem jelentett számára kihívást. Túl rövid, nem lenne más, mint egy kis gyorsasági teszt, hangoztatta.

Arról is elég határozott véleménye van, mi számít ultrafutásnak, szerinte ugyanis az ötven és száz kilométeres versenyek, de még a tizenkét órások sem tartoznak ebbe a kategóriába, ehhez ugyanis – szerinte – tizenkét óránál vagy egy napnál is többet kell futni, mert azzal lehet bebizonyítani, hogy valóban különleges ember valaki.

„Az ultrafutásban nincsenek határok. Minden versenyemnek úgy vágtam neki, hogy valami különleges tettet vigyek véghez. Úgy érzem, egyre több ember kezd majd el ultrafutással foglalkozni, én pedig a sportág úttörői közé tartozom. Pheidippidész egykor azért futott Athénból Spártába, majd pedig vissza, hogy segítséget kérjen, s üzeneteket vigyen. Én is így tekintek magamra. Szeretném inspirálni az embereket, az én üzenetem pedig az, hogy bármi megvalósítható, ha hiszünk benne, és nem adjuk fel” – vallotta az ultrafutásról és a rekordjairól.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

Fesztivál Csongrádon – családias hangulat, jó szervezés
Több százan vettek részt a háromnapos Csömöri Bringafesztiválon
A szembeszél és a szintkülönbség sem törte meg a lendületét Kassától Miskolcig
Azt hitte, nem bírja végig, és még őt magát is meglepte, hogy folytatni tudta
Hetvenévesen úgy futotta le a száz métert, hogy leesett a nézők álla

Videók

Mint egy sosem látott világ: merülés a jég alá, egyetlen mély levegővel
A rendőrök biztos nem örülnek neki, de így is át lehet bringázni egy hídon
Ha a vadvízi kajakozásnak vannak fokozatai, akkor ez a legerősebb

Hegymászás

Minden férfi szerelmes volt belé, ő viszont csak a hegyekbe: az első nő a K2-n
Varga Csaba az utolsó nyolcezresre indult, amelynek csúcsán még nem álltak magyarok
A Mount Everest első nagy tragédiája, amelyből semmit sem tanultunk

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel
A világ legfélelmetesebb túrája: ki mer felmenni ezen a létrán?

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.