BLOGRA FUTOTTUNK Van ilyen is: kutyakerülő út

Ha valaki kocogni kezd, előbb-utóbb szembesül azzal, a kutyák nem mindig fogadják barátságosan, a zsákmányszerző ösztön gyakran erősebb az engedelmességnél – blogszörfösünk már nem egy ilyen helyzetbe futott bele.

Szeretem a kutyákat. Tényleg. De az utcán csavargó négylábúakat nem, mert félek tőlük. Ők nyilván nem tehetnek arról, hogy a gazdájuk képtelen kerítésen belül tartani, de jó pár acsarkodó kutyával volt dolgom, így van mire alapoznom. Legutóbb, amikor a hosszú futásomra indultam, észrevettem egy messze előttem ügető staffordot. Mivel hasonló fajtával való találkozás a kutyánk fél fülébe került, tőlük még jobban félek. Természetesen éppen arra kanyarodott, amerre én is futottam, így megálltam, amikor ő is. Aztán megfordult, és engem nézett. Pár másodperc után elkezdett felém közeledni, ekkor az agyam megnyomta a pánik gombot, és elkezdtem kiabálni, hogy menjen innen. Közben kétségbeesetten nyomkodtam a telefonomat, hogy lefotózzam. Mivel nagyon sütött a nap, semmit sem láttam, így sok mindent lefényképeztem, csak a blökit nem. Pedig jó lett volna a helyi csoportba feltenni, hogy a gazdája terelje szépen haza. A kiabálás hatásos volt, kikerült, és elment az ellenkező irányba.

Jó ideig képtelen voltam megnyugodni, folyton hátrafelé fordultam, nem jön-e utánam, így teljesen más irányba is mentem, mint terveztem, és egy teljesen ismeretlen helyen kötöttem ki.

Igyekeztem kiverni a fejemből a kellemetlen élményt, és a futásra, valamint a környezetemre koncentrálni. Így meg is álltam egy pillanatra, mikor a lovardáknál egy fiatal ló egy csacsival játszott, nagyon aranyosak voltak. Befutottam a terepbringások nemrég létrehozott edzőpályájára, hiszen kora reggel még úgysem teker arra senki. Utána felkaptattam a hegyre, ott harcművészek edzettek éppen. Aztán megkezdtem az ereszkedést egy olyan szakaszon, ahol már rég jártam.

Kis csalódással töltött el, hogy a korábban oly szépen rendben tartott túraútvonal most nagyon elhanyagolt volt, két oldalról összeértek a bokrok, s bár befújtam magam kullancsok ellen, azért aggódtam, nehogy egy potyautas vérszívót hazavigyek.

Emiatt csapattam rendesen, jól meghajtottam magam, már amennyire ez a köves talajon lehetséges volt. Nagyon élveztem a terepezést, mindig megállapítom, hogy ez az én közegem. Persze a másnapi futásom során is találkoztam magát sétáltató kutyával, de mivel az beagle volt, csak lassítottam és elkocogtam mellette. Simán kibírnám efféle kalandok nélkül a futásaimat, de ez nem kívánságműsor, és a táj, ahol futhatok, mindenért kárpótol.

GYEREFUTNI.COM

Krátky Egon atlétikaedzőt sokan megkeresték azzal kapcsolatban, hogy mi legyen az edzésekkel oltás után, mi a véleménye ezzel kapcsolatban. Mivel tanácsot senkinek sem szeretne adni, hiszen nem orvos, megkérdezte azokat, akik már túlestek az injekciózáson, hogy milyen tapasztalataik voltak – bejegyzésében ezt gyűjtötte csokorba.

ZERGETALPAK (futóblog, Facebook)

Egy ideje nem úgy megy a futás, mint korábban, ennek okait keresi a szerző, és talán már látszik is a fény az alagút végén. Mindenesetre ő mindent megtesz annak érdekében, hogy javuljon a helyzet!

KMKOVEK. BLOG.HU

Belus Fruzsi áprilisra vonatkozó összefoglalóját olvashatjuk a bejegyzésben. Nagyon jól halad az edzésekkel, a Szénás kör lassan csukott szemmel is megy már neki 🙂 Remek formában van, kíváncsian várjuk a folytatást!

MINTHAELNEL.WORDPRESS.COM

Nagyon őszinte és vicces beszámolót olvashatunk egy Peaks of Gerecse teljesítésről: harminckét kilométer a természetben, árkon-bokron át, és még egy rendkívül fontos igazsággal is gazdagodtam, miszerint ahol nincs út, oda nem kell bemenni!

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?

Hirtelen meleg, hirtelen pofon

KREMLICZA LEVENTE

A hét elején szinte nyári forróság köszöntött be, én pedig kedden a legnagyobb déli hőségben mentem ki futni. Meg is éreztem elég hamar, a párás meleg olyan pofont adott, mint egy elszabadult körhinta. Szerencsére van már némi tapasztalatom a kánikulai futásban, így egyszerűen elengedtem a tempót és szép lassan hazadöcögtem. Magamat ismerve kell három-négy futás, mire hozzászokom a meleghez, és újra intenzíven tudok majd hőségben is edzeni. Ez persze egyénenként változó, valaki könnyebben, valaki nehezebben alkalmazkodik ehhez, a lényeg, hogy ilyenkor különösen figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre és a megfelelő ruházatra is.

A tempósabb, erősebb edzéseket érdemes reggel vagy este végezni, mikor már kicsit hűvösebb van, de ilyenkor is észszerűen kell megválasztani az intenzitást.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.