Neszmélyi Emil visszatérne még a Everestre

Az asztmás ügyvéd 2016 után visszatért a Csomolungmára, de az öt évvel ezelőtti, északi oldalról végrehajtott sikeres mászást követően a déli oldalon az időjárás meghiúsította próbálkozását.

Hogyan értékelné az idei expedíciót?

Egyelőre a feldolgozás fázisában vagyok – jelentette ki Neszmélyi Emil ügyvéd, hobbimászó, aki 2016 májusában sikeresen felért a Mount Everest 8848 méter magas csúcsára az északi oldalról, most tavasszal pedig megpróbálkozott a déli oldalról is, de az időjárási körülmények miatt csak hétezer méterig jutott, és az expedíció félbeszakadt. – Hazaérkezésem óta több ezer bátorító üzenetet kaptam a különböző közösségi felületeken, szóval kezdem elhinni, hogy nem ért itt véget, csupán egyelőre félbeszakadt a próbálkozás. Számos szponzori megkeresés is ösztökél, és ha ezek meg is valósulnak, az ősszel esetleg elkezdhetem szervezni a jövő évi expedíciót.

Visszamegy?

Ha tehetem, mindenképpen, mert nagyon frusztráló, hogy esélyt sem kaptam a hegytől. Ha megkapom a lehetőséget, és nem élek vele, akkor elfogadom, hogy elhibáztam valamit, de így, hogy az időjárás kitolt velem, és még csaknem háromszáz emberrel, nehéz megemészteni. Olyan, mint amikor készülsz az egyetemi államvizsgádra, de a vizsgáztató nem megy el, ezért a vizsga elmarad. A diplomát nem kapod meg, később kell visszamenned vizsgázni.

 

 

Mikor tudatosult önben, hogy vége, muszáj levonulni?

Csak az utolsó napon, amikor döntés született. A kettes táborban, az úgynevezett előretolt alaptáborban voltunk úgy hatezer-négyszáz méteren, több mint egy héten keresztül havazott, és a hóvihar sem kímélt minket. Annyira rossz volt a helyzet, hogy még a palack nélküli mászók is bevonultak az elosztósátorba némi ellátmányért meg forró vízért, amit ők ritkán tesznek meg. Az utolsó napunkon éppen kitisztult az idő, de a rengeteg hó és a magas lavinaveszély miatt a hármas táborba nem lehetett feljutni, majd távozás után a kettes táborban a táborhelyünket is elvitte egy lavina, de szerencsére nem voltunk már ott. A biztonság miatt örülök, hogy fél nappal később Varga Csaba is a visszafordulás mellett döntött, nagyon aggódtam érte. Az ő sátrát is elsodorta egy lavina, ráadásul addigra két serpa hegyi vezető és két nyugati mászó is meghalt a hegyen, szóval észszerű döntés született minden távozó részéről.

Az Everesten sem gyakori az ennyire szélsőséges időjárás.

Olyannyira nem, hogy május tizedike és harmincadika között mindössze négy időjárási ablak volt, amikor mászásra alkalmas volt a déli oldal. Általában tíz-tizenhat ilyen nap jellemző az évnek ennek az időszakában. Egyébként korábban nagyon jó időjárás-előrejelzést kaptunk, de megfordult a térségben kialakuló ciklon, és alaposan megváltoztatta az időjárást. Ezt egyébként egyértelműen a globális felmelegedésnek tulajdonítom.

 

 

Az asztmájával most hogy boldogult?

Elmaradtak a rohamok, de a hideg miatt néha a fullasztó száraz köhögés gyötört. Már Katmanduban elkezdődött, mert a városban iszonyatosan koszos volt a levegő. Vélhetően az asztmás rohamok azért is maradtak el, mert el sem jutottam addig a magasságig, amikor szükségem lenne az oxigénpalackra. Nyolcezer méterig nincs szükségem hegyi vezetőre sem, úgy hétezer-kétszáz és nyolcezer méter között kezdtem volna használni az első egy palackot, amely biztonságérzetet nyújt. Ezúttal nem került rá sor.

Megkerülhetetlen a kérdés: a közelmúltban egyre többen támadják, miszerint nem is valódi hegymászó teljesítmény oxigénpalackkal mászni, ráadásul nem is hegymászó. Eljutottak önhöz ezek a kritikák?

Tisztázzunk egy félreértést. Hétezer méter fölött a palackos mászás valóban nem klasszikus hegymászás, ott és sem vagyok hegymászó. Találóbb a hegyi felfedező megnevezés, ami nemzetközileg is elfogadott. Rengetegen támogatnak, rengetegen követnek a közösségi médiában, ezért fontos nekik átadnom a mászás hangulatát, a helyi időjárási helyzetképet, illetve ha sikerül feljutnom a csúcsra, akkor a semmihez sem hasonlítható veszélyérzettel vegyes eufórikus érzést. A gyűlölködők soha nem érdekelnek, egyszerűen nincs időm foglalkozni velük. Szakmai vitákat elfogadok, mint ahogy történt is hasonló, de felesleges az energiámat az ellenségeskedőkre pazarolnom. Ez az expedíció így is komoly sportteljesítmény volt, ráadásul a kritikusok közül olyan sok jelentkezőt nem látok, hogy megpróbálkoznának feljutni az Everestre vállalván az azzal járó életveszélyt és lemondást.

Egyéb tervek a következő tavaszig?

Nyitott vagyok egy dél-amerikai túrára, de egyelőre hatalmas a bizonytalanság világszinten a COVID miatt. Legfeljebb megint futok maratonikat.

 

Varga Csaba sem járt sikerrel

Neszmélyi Emil mellett Varga Csaba is a Mount Everest megmászását tervezte a 2021-es mászószezonban. A Kalifa Alpin Csapat tagja szintén a déli oldalról próbált feljutni – teherhordók segítsége és pótlólagos oxigén használata nélkül – a 8848 méter magas csúcsra. A Csomolungma az ötödik nyolcezer méter feletti hegy lehetett volna neki, amelyre feljutott. A nagyváradi sportember három akklimatizációs kört is teljesített, járt nyolcezer méteres magasságban is, a lavina és a kedvezőtlen időjárás miatt azonban szintén a visszafordulás mellett döntött.

 

Fotók: Neszmélyi Emil/Facebook

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.