Merre fejlődhetnek a sílécek?

Forradalmi változást hozott a síelésben a carving léc, amely gyökeresen átalakította a sísportot és a síelés élményét. Az alpesi sízés izgalmasabbá, élvezetesebbé, könnyebbé és gyorsabbá vált. De mit hozhat a jövő?

Alighogy megszoktuk a carving léceket, máris megjelentek annak új típusú változatai. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, vajon milyen innovációk várhatóak még a sísportban, mi idézheti elő az újabb változásokat, és milyen irányban várható fejlődés? Ezekről a kérdésekről, a lehetséges fejleményekről – és természetesen a carving „aranykoráról” – kérdeztünk meg két síszakembert, Dalos Pétert, a Síoktatók Magyarországi Szövetségének (SMSZ) kiképző oktatóját, a Nemzetközi Síoktatók Szövetségének (ISIA) bélyeges síoktatóját, valamint Takács Leventét, a K2 Sí- és Snowboard Központ egyik tulajdonosát.

Bármennyire meglepően hangzik is, a carving megjelenése részben a snowboardozás elterjedésének tudható be. A szélesebb snowboardok innovációjának köszönhetően a technológia rengeteget fejlődött (torziós és hosszirányú merevség, geometriai paraméterek), és ezt a sílécek esetében is hasznosítani lehetett. A sízésnél mozgástechnikailag sokkal gyorsabban elsajátítható snowboardozás népszerűvé válásával pedig olyan eszközt kellett találni, amellyel a sízés is rövidebb idő alatt élvezhetővé válik a szélesebb közönség (azaz nem sportolók, hanem a szabadidejüket töltők) számára.

A sílécek szerkezeti felépítésének fejlődésével az 1990-es évek közepétől kezdve a lécek sík formája fokozatosan megváltozott. Megjelentek, majd széles körben elterjedtek a „piskóta” alakú (középen keskenyebb, elöl és hátul szélesebb), rövidebb sílécek, amelyeknek a korábbiakhoz képest jóval nagyobb volt a csavarószilárdságuk, másfelől hosszirányban megfelelően rugalmasak voltak.

A cikk hosszabb változata a Síelés 2019–2020 magazinban jelent meg: a 84 oldalas kiadvány főleg a rövidebb síutakra fókuszál, de számos egyéb érdekesség is található benne portrékkal, tippekkel, háttéranyagokkal. Kapható az újságárusoknál, az ára 690 forint.

Dalos Péter abban látja a carving lécek forradalmi szerepét, hogy kemény, jeges pályán is lehetővé teszik a dinamikusabb mozgást. Sínyelven fogalmazva: adott íven jó az „éltartásuk”.

A carving technika – vagy magyarul „karcolás” – a korábbinál sportosabb mozgásformát tesz lehetővé, amelyet a síző és a pálya közti megfelelő alátámasztás biztosít. Ebben nagy szerepet játszik a sí formája (elsősorban az úgynevezett telemark ív által meghatározott rádiusz) és annak rugalmassága.

„Amikor kifejlesztették az első carving léceket, az volt az elsődleges cél, hogy könnyebbé és élvezetesebbé tegyék a síelést, így egy kezdő is hamar ráérezhetett az ív »húzására« – emlékezett vissza Takács Levente, a K2 Sí- és Snowboard Központ egyik tulajdonosa. – Az is fontos szempont volt, hogy a léc gyorsabban forduljon, s ez alapjaiban változtatta meg a síelés élményét.”

Takács Levente így idézte fel első találkozását az új típusú sílécekkel: „Ausztriából érkeztek hozzánk »síprofesszorok«, akik tudományos módszerek felhasználásával, síversenyzők bevonásával fejlesztették ki az új lécet. Emlékezetes látvány volt, amikor a bemutatón egy bábut helyeztek a carving lécre, amely szinte magától megindult, és szép lassan lecsúszott a lejtőn.”

Bármennyire is meglepően hangzik, a carving lécek gyártásával már jóval régebb óta próbálkoztak, mintsem gondolnánk. Ennek ellenére Magyarországon csak a 2000-es évek elején jelentek meg az első típusok. Takács Levente szerint először széles lécek gyártásával foglalkoztak, amelyekkel nemcsak élvezetesebbé, hanem veszélyesebbé is vált a síelés, hiszen az új technológiának betudhatóan a lécek felgyorsultak, és sokan nem tudták, hogyan kell azokat biztonságosan használni.

„Hogyha a felszerelés a tudásszintnek és a célnak megfelelő, ezeken a léceken sokkal kellemesebb érzés csúszni, és a versenyváltozatok egészen elképesztő sebességű és dinamikájú mozgást tesznek lehetővé – természetesen megfelelő felkészültség és tapasztalat esetén” – fogalmazott Dalos Péter.

A lécek kezdeti hibáiból okulva a gyártók hamar felismerték a hiányosságokat, és további fejlesztésekkel igyekeztek javítani azokat. Az eredmény nem maradt el, megjelentek a könnyebben használható, korrigált formájú lécek.

„A gyártók ma már nagyon figyelnek rá, hogy olyan típusú léceket gyártsanak, amelyeket az átlagembernek is könnyű használnia. A sílécek ma már sokkal könnyebbek lettek, és puhább szerkezetüknek köszönhetően nem kell őket erősen megterhelni, így kevésbé fárad el az ember. A profi síelőknek pedig újabb változatokat készítenek annak megfelelően, kinek milyen a tudásszintje.”

Adva van a kérdés: vajon meddig uralják a síterepeket a carving lécek, és milyen más sílécfajtáké lehet a jövő? A kérdés megválaszolásakor Dalos Péter óvatosan fogalmaz: ő a különböző irányzatok együttes jövőbeni fejlődését, mintsem a nagy „bumm” eljövetelét tartja izgalmas kérdésnek.

„A simára ratrakolt, valamint kemény pályán jellemző s ahhoz illeszkedő carvingon kívül számos más irányzat és stílus is létezik, amelyben a karcolásnak és az ehhez szükséges felszerelésjellemzőknek kisebb a jelentősége. A terepsíket például hosszanti profiljuk alakja szerint is megkülönböztetjük. A »full camber«, azaz a hagyományosan lapos profiltípusok keményebb, technikásabb terepre valók. A »rocker« forma a mély hóban azonos hossz mellett, nagyobb felhajtóerőt biztosító hosszú sílécek játékosságát és fordulékonyságát segíti. A korábban elterjedt »twin tip« lécek pedig elsősorban a freestyle stílushoz valók” – sorolta a szakember a különböző irányzatokat.

Takács Levente szerint nehéz előre megjósolni, milyen irányba fejlődhetnek a sílécek.

Ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a gyártók a súlyoptimalizálást helyezik a jövőbeni fejlesztések középpontjába, s ez nem csak a síléceket érintheti.

„Sokaknak nagy megváltás lesz, ha könnyebb lécekkel lehet síelni. Ezen felül a fejlesztők más kiegészítőket sem hagytak figyelmen kívül. Ma már a sícipők is egyre könnyebbek. A síléceket illetően egyvalamit azonban nem tudtak még megoldani: kivenni a faanyagot a lécből, amelytől a léc még könnyebbé válna. Persze nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Egy azonban biztos, a fejlesztők mindent megtesznek, hogy a síelés minél könnyebb, élvezetesebb és biztonságosabb legyen.”

Könnyebb fordulás, több korrekció

A hagyományos lécek hosszabbak voltak, átlagosan 10-20 centiméterrel a testmagasság felett értek véget. A rádiuszuk (annak a körnek a sugara, amelyet a síléc élvonala, azaz a telemark ív képzeletbeli folytatásával kapunk) 40 méter feletti volt, így a kanyarodás farolással és sebességvesztéssel járt, de a nagy rádiusz révén nagy sebességnél is kiválóan csúsztak egyenesen. A carving léceknek kisebb, 8-20 méteres a rádiuszuk (a versenyléceké ennél nagyobb). Általános ajánlás, hogy a tudásszinthez, a testméretekhez (súly és magasság), a célhoz, a terephez és az egyéni igényekhez igazított felszerelés kiválasztásához célszerű szakemberhez (szakbolti eladóhoz, képzett síoktatóhoz) fordulni. A kisebb rádiusznak köszönhetően a fordulás könnyebb, és kisebb a sebességvesztés is, ám az egyenes siklás több figyelmet, valamint korrekciót igényel.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.