Kabát Péter: élet a gólöröm után

A meccsek, a gólok után Kabát Péter immár a kamerák kereszttüzében adja önmagát. De vajon a profi futball befejezése után hogyan marad fitt? A korábbi csatár fut, kondizik, de ha úgy tartja kedve, a kolbászt azért megeszi.

Másfél éve hagyta abba a profi futballt.

Kis túlzással egyik napról a másikra akasztotta szögre a futballcipőjét, Győrben megköszönte a lehetőséget, és visszavonult a futballtól. Kabát Péter azóta sportkoordinátorként dolgozik Újpesten, a sípcsontvédőt, sportszárat, rövidnadrágot elegáns nadrágra, ingre és zakóra cserélte. A 41 éves korábbi támadó nem tagadja, miután abbahagyta a labdarúgást, tartott tőle, hogy néhány pluszkiló felszalad rá, ám egyelőre jól tartja a versenysúlyát.

„Lassan másfél éve, hogy befejeztem a karrierem – kezdte a játékos. – Az élsportolók közül sokan ilyenkor depresszióba esnek, hétköznapjaikra rátelepszik a rosszkedv, hiszen azt „veszik el” tőlük, amelyben évekig, évtizedekig éltek: az edzéseket, mérkőzéseket, versenyeket. Bevallom, néhány hónapig én is kerestem a helyemet, ám megtalált a televíziózás, és immár ebben lelem az örömömet. Szerencsém volt, hiszen ez az érzés, a forgatásokkal járó adrenalin helyettesíti a futballmérkőzésekkel járó stresszt, izgatottságot.”

Kabát Péter több valóságshow-ban is megfordult, elismerte, kifejezetten élvezi, hogy kamerák kereszttüzében kell önmagát adnia. A sportolásra azonban szigorúan időt szakít a sűrű hétköznapokban is, futsalozik, konditerembe jár, és hetente kétszer fut.

„Nem engedhetem el magamat. A szervezetem hozzászokott a folyamatos terheléshez, akkor éreztem, érzem jól magam a bőrömben, ha fáradt vagyok. Hetente kétszer elmegyek futni, Pasaréten lakunk, a közelben több szép erdős rész is van– nekilódulok, és addig futok, amíg jólesik. Harmincnégy esztendőn át az edzéseken megmondták, miből mennyit fussak, most jólesik, hogy magam diktálom a tempót.”

A sportvezető edzőterembe is lejár, ám szigorúan odafigyel rá, hogy a Megyeri úti stadion konditermébe ne menjen be. Megtehetné, hogy ottani dolgozóként a Szusza Ferenc Stadion edzőtermét használja, ám nem szeretné, ha bárki is félreértené a szituációt, az ottani termet meghagyja az aktív labdarúgóknak.

Az étkezésre, érdekes módon, nem különösebben figyel oda, mint mondja, egyfelől szerencsésnek mondhatja magát, hiszen abszolút nem hízékony, másfelől egyáltalán nem édesszájú.

„Nagyon ritkán kívánok édességet. Tortát, különböző süteményeket havonta ha egyszer eszem, egyszerűen nem kívánom őket. A jó húsokat viszont nem vetem meg, ha rám jön a rövidzárlat, a szalonnát, kolbászt is simán megeszem, nem számolgatom a kalóriákat. Játékoskoromban sem voltam sajnos túlzottan tudatos ezen a téren – a mérkőzések előtt odafigyeltem, hogy mit eszem, ügyeltem rá, hogy minőségi ételeket vigyek a szervezetembe, ám a hétköznapokon nem követtem semmiféle tudatos étrendet.”

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.