A futás vegyszermentes eufória

A magyar Spartathlon-csapat egyik „elsőbálozója” lesz Nagy Zsolt ultrafutó, aki több egyéni Ultrabalaton-teljesítéssel a háta mögött vág neki szeptember 27-28-án az Athén és Spárta közötti 246 kilométernek.

– Egyéniben eddig négyszer indult az Ultrabalatonon, de idén fel kellett adnia a versenyt. Mi történt?
A felkészülés jól sikerült, néhány héttel az Ultrabalaton előtt például sikerült harmadikként célba érnem a móri Ezerjó maratonin, mégpedig egyéni rekordidővel. Elvileg minden adva volt tehát a sikeres versenyhez, a jó időeredmény eléréséhez az UB-n is, de sajnos a hirtelen jött meleg keresztülhúzta a számításaimat.

Nem tudtam megfelelő módon hűteni magam, folyamatosan lassultam, s ennek következtében a kitűzött cél kezdett elveszni, egyszerűen szétestem fejben, nem volt tovább motivációm.

Utána persze sokáig emésztettem magam a feladáson, mert szintidőn belül be tudtam volna érni a célba.

– A nagy megméretés előtt több kemény versenyen is indul, köztük hamarosan a Grossglockner Ultrán, amely igen kemény alpesi kihívás Tirol egyik legszebb gleccserénél. Van valamilyen kitűzött célja? Mit vár a versenytől?
A Grosslockner régi álmom. Mindig vonzott a pálya nehézsége. Elsőre a sikeres célba érés is hatalmas teljesítmény, persze azért próbálom kihozni majd a maximumot. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy július első hetében sikerült hasonló terepen edzenem Alpbachban.

– Nekivág a Spartathlon kétszáznegyvenhat kilométerének: hogyan készült erre a nagy, legendás és nemes kihívásra?

– Mint minden versenyemre, a Spartathlonra is Muhari Gábor barátom tervei alapján készülök. Nincs semmi hókuszpókusz, csak kemény munka. Csak ebben hiszek!

– Terepen vagy aszfalton szeret jobban futni?

Nagy Zsolt a terepfutás szerelmese

– Egyértelmű, hogy terepen, azonban nem volt ez mindig így. Sokat kellett tapasztalnom és tanulnom ahhoz, hogy élvezni tudjam a terepfutás semmivel össze nem hasonlítható szépségeit.

– Sportol mást is a futás mellett?
Sajnos nemigen marad a futás mellett másra időm, mert azért néha a munkahelyre is be kell néznem… A viccen kívül: heti háromszor-négyszer próbálok időt szakítani erősítésre, amit nagyon fontosnak tartok, leginkább azért, hogy elkerüljenek a sérülések.

– Mik a tervei a Spartathlon után?
– Elsősorban terepversenyeket tervezek, azaz kicsit hanyagolom majd a betont… Jövőre szeretnék indulni például az UTH-n, de az Istria 100 is tervben van.

– Mit tanácsolna azoknak, akik most kezdenek el futni?

– Mindenképpen azt, hogy ne akarjanak rögtön mindent egyszerre elérni. Egy futó nem attól lesz jobb, hogy minél hosszabb távokat teljesít.

Tartsák be a lépcsőfokokat. Tapasztaljanak, erősödjenek, de a legfontosabb hogy élvezzék a futást!

– Mit szeret igazán a futásban, mit ad önnek?
A futás jelenti számomra a szabadságot, egyfajta vegyszermentes eufóriát. Rengeteg szép helyen jártam általa, és mindeközben sok jó embert sikerült megismernem.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.