BLOGRA FUTOTTUNK Hegyek, kertek, susnyások

Jönnek a csendesebb napok a futóéletben (mondjuk, 2020 nem volt zajos a versenyektől), kezdődhet a felkészülési időszak – blogszörfösünk is rábukkant a budai hegyekben teljesített kihívások beszámolóira.

Nagyon vártam a hétvégi futásaimat, nemcsak azért, mert ki vagyok éhezve a mozgásra, hanem azért is, mert lecseréltem a sportórámat, és most teszteltem az újat először. Mivel ez más márka, más alkalmazással, érdekelt, mennyiben különbözik, és miben tud többet, mint az előző. A régebbi futóórám felett már eljárt az idő, és mint korábban írtam, az Ultrabalaton rámérte a végső csapást: olyan esőt kaptunk, hogy az amúgy is betegeskedő csatlakozónyelve gyakorlatilag teljesen elrozsdásodott, és félig levált. Működött még szegény, de egyértelmű volt, hogy a napjai meg vannak számlálva, ezért egy ideje már figyelgettem, milyen órát vegyek. Így lett az új társam egy Garmin Forerunner, s néhány alkalom után úgy tűnik, jó döntés volt ezt választani, mert amire nekem kell, arra tökéletes lesz. Kicsit többet is tud, mint amennyi infót szeretnék látni, de sebaj, inkább több legyen, mint kevesebb. Ami viszont hatalmas felüdülés, hogy a GPS-jelet öt-hat másodperc alatt megtalálja, az óra működésbe lép.

A régebbi kütyünél már hozzászoktam, hogy indulás előtt néhány perccel kirakom a kertbe, de az utóbbi időben már ez a varázslat is kevés volt ahhoz, hogy megtalálja a műholdakat.

A Garminom gyakorlatilag üzemképes lesz egy-két másodperc alatt. A szinkronizálás is szinte rögtön megtörténik az alkalmazással, nem kell vele bíbelődni. Van még egy funkció, aminek nagyon örülök, ez pedig a livetrack. Ugyanis időnként előfordul, amikor terepre megyek, hogy bizony elkap a hév, és olyan elhagyatott, susnyás helyekre tévedek be, hogy ha ott valami történne velem, ember nem találna meg. Viszont ez az élő nyomkövetés szuperül mutatja a családnak, hogy éppen merre „kavirnyolok”, s ha netán baj lenne, legalább megtalálnak. Így már sokkal nyugodtabban tévedek el! Ha pedig eltelnek a téli hónapok, jöhetnek az edzéstervek, amit nyilván szintén remekül levezényel ez az óra, úgyhogy már alig várom az újabb és újabb próbákat!

PAPER WINGS (facebook)

Tekintettel arra, hogy normál versenyeket mostanság nehéz szervezni, ebben az időszakban nagyon jól jönnek az instant kihívások. A bejegyzés szerzője pirkadatkor rajtolt el, hogy lefussa a Garmin WTF Buda 2020 19 kilométeres szakaszát, így elsőként is ért be, s vette át a jól megérdemelt érmet!

A futás egyfelől fantasztikus lehetett a csöndes, ködös erdőben, másrészt ugye akadhatnak ilyenkor kisebb bökkenők, amelyeken ő könnyedén átlendült.

ROADRUNNERDIARY.WORDPRESS.COM

Ez a beszámoló is a WTF Buda instant kihívásának teljesítéséről szól, azonban most nem a futásé volt a főszerep: túrázva teljesítették Reniék a tíz kilométeres távot. Gyönyörű éremmel lettek gazdagabbak, mi pedig a remek beszámolóval és a csodaszép fotókkal!

RUNNERSWORLD.HU
A portálon találtam egy érdekes cikket a futócuccok mosásával, tisztításával kapcsolatban. Azért is örültem a témának, mert megerősített, hogy nem kell feltétlenül minden edzés után mosógépbe hajítani a ruhákat!

EGESZSEGKALAUZ.HU
Több futócsoportban láttam, hogy koronavírus-fertőzésen átesett futók érdeklődnek, hogy mikor lehet újra edzeni. Nos, ezt nyilván nem itt kellene megkérdezniük, hanem az orvosukkal konzultálni, mindenesetre itt van egy anyag a javaslatokról.

Ami nagyon fontos, hogy súlyos szövődményei lehetnek ennek a betegségnek (is), ezért rendkívül körültekintően kell újrakezdeni!

Akinek az orvos több hét pihenőt javasol, ne keseredjen el, legfontosabb az egészség, néhány hetet ki lehet bírni sportolás nélkül! Van, aki egész életében nem sportol, úgyhogy ennyi kihagyás ahhoz képest gyakorlatilag semmi!

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?

Csak nyugi! És aztán mehet a buli!

KREMLICZA LEVENTE

Versenyek híján nincs mivel büszkélkedni a közösségi médiában, a csoportokban, így sokan vágnak bele extrém vagy számukra szokatlanul nagy kihívásba. Ez önmagában nem baj, de érdemes ezt is észszerűen csinálni, nem az alapozási időszak elején kéne lesérülni, kinyírni magunkat. Tudom, hogy jólesik az elismerés, kell a lájk, de azt cicás vagy finom sütis képekkel is meg lehet szerezni. Sokan azon felbuzdulva kezdenek el küzdeni, hogy a „nagy” futók is ezt csinálják. Azt azonban közben elfelejtik, hogy a tapasztalt versenyzők, ultrások hozzá vannak szokva az extrém kihívásokhoz, ők a versenyek mellett is teljesítenek nagyobb egyéni távokat, s járnak keményebb téli versenyekre. Nem kell mindig utánozni őket, nem az a menő, ha folyton bizonygatjuk, mennyire kemények vagyunk. Az észszerű, kitartó sportolás sokkal menőbb. Remélhetőleg a tavasszal már lesznek versenyek, ha pedig mégsem, kényelmesebben neki lehet vágni az új kihívásoknak, s már alaposan felkészülve. A téli időszak legyen az alapozás, pihenés, örömfutások ideje, hogy aztán jövőre ismét gőzerővel mehessen a buli.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.