Maráz Zsuzsa már edzőként is büszke lehet

Hat hét múlva következik Maráz Zsuzsanna számára az ősz fő versenye, a Spartathlon, amely előtt két viadalon vesz még részt a nyár nagy részét Balatonlellén töltő futó – aki már főállásban edzősködik.

Maráz Zsuzsanna javában készül, hiszen hat hét múlva következik az ősz csúcsversenye, a Spartathlon, amelyet tavaly megnyert (tavasszal a Szakura Micsin remekelt, s ért célba a második helyen).

„A hétvégén indulok a Korinthoszon, aztán van még egy ötven kilométeres versenyem, utána pedig már a Spartathlon következik – tudtuk meg Maráz Zsuzsannától, aki több mint egy hónapja Balatonlellén készül. – Azért is fontosak a versenyek, mert ugyan vasárnaponként otthon is vannak négyórás edzéseim, ám versenyen egészen másként futok. Akkor például letudom négy óra alatt az 50 kilométert, míg egyedül nem biztos, hogy sikerül. A versenyeken keresztül pedig nagyjából lemérhetem, hol állok, főleg azért is, mert rendre ugyanazokkal a viadalokkal készülök a Spartathlonra.”

Amikor Maráz Zsuzsannánál arról érdeklődtünk, hogy érzésre hol tart a felkészülése, mosolyogva megjegyezte: ezt a kérdést minden évben megkapja (a futótársaktól is), válaszolni azonban nem tud rá. Ahogyan fogalmazott, teszi a dolgát, s majd kiderül, hogy milyen állapotban van.

Készül a futókönyv!

Természetesen Maráz Zsuzsanna is szerepel majd a Futóarcok című könyvünkben, amelynek megjelenését november közepére tervezzük. A 200 oldalas album hosszabb interjúkkal és egyedi fotókkal mutat be számos magyar hobbifutót; több futó maga is ír a kiadványba, és igyekszünk hasznos háttéranyagokkal is szolgálni a futásról.

„Annyi a változás az életemben, hogy március óta főállású edzőként dolgozom, főként a laptopomra van szükségem, illetve rendszeresen konzultálok a versenyzőimmel, így bárhol el tudom látni a feladataimat – folytatta Maráz Zsuzsanna. – A párom pedagógus, korábban nyaranta külföldön dolgozott mint portrérajzoló, most azonban kivettünk egy házat Balatonlellén, és július eleje óta itt vagyunk. A munkám mellett bringázom, futok, nagyon kellemes minden. Igaz, most már kezd egy kicsit ingerszegény lenni a környezet, hiányoznak a hegyek, előfordult, hogy hazamentem futni kicsit, hiszen a Spartathlon miatt szükség van az emelkedőkre is.”

Maráz Zsuzsanna elmondta, a tiroli versenyén tavaly 3:14, az idén júliusban pedig 3:07 óra alatt teljesítette a távot, amivel nagyon elégedett volt, míg a Korinthoszon tavaly egy perccel volt lassabb, mint 2017-ben.

Meg is jegyezte, hogy már elkezdte figyelni, mikor esik vissza a teljesítménye, bár ez szerencsére még nem aktuális nála.

„Nem vagyok sokat versenyzős típus, a Szakura Micsi és a Spartathlon között összesen négy versenyen indulok: a tiroli maratont, a Korinthoszt és a későbbi ötven kilométert már említettük, ezen kívül otthon, Szentendrén vettem részt egy huszonöt kilométeres terepversenyen – éppen annyi lett volna az akkori adagom, így örömmel indultam – mondta Maráz Zsuzsanna, aki az edzősködésre is kitért. – Lőrincz Olivér cégében dolgozom edzőként, s bár csak március óta ez a főállásom, már három éve bontogatom a szárnyaimat, s nagyon büszke vagyok rá, hogy két futóm is bejutott a Spartathlonra – sorsolás nélkül, az idejük alapján indulhatnak. Ez néha nagyobb örömet szerez, mint a saját teljesítményem.”

(fotó: Tumbász Hédi)

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.