BLOGRA FUTOTTUNK Mindig ugyanaz az ugatás...

Ugyanazok a körök, ugyanazok a locsolóberendezések és ugyanazok a kutyák – blogszörfösünk a futóedzések monotonitásának stációit kutatta fel a netes bejegyzésekben.

Múlt héten ismét részt vettem a Polar Futóklub edzésén – most sem volt gyalog-galopp! A bemelegítőkörök és a futóiskola után párban résztávoztunk. Ezzel nem is lenne semmi probléma, de mivel váltottuk egymást az 1×1200 méter, 2×800 méter és 3×400 méteres távokon, mindenkiből előtört a versenyszellem, és ennek megfelelően hajtottuk magunkat. Pihenő ugye addig volt, amíg a párom futott, ezalatt a rövid idő alatt igyekeztem nem kiköpni a tüdőmet s visszaállítani a pulzusomat normálisra. Aztán váltás és futás. A harmadik 400 méter már nem esett valami jól, vissza is álltam lassabb tempóra, elfogyott a lendület, egyedül ennél nem tudtam már a végét meghúzni.

Másfél óra tömény edzés, ami után jókat nevettünk Zsuzskával – másnap vajon hogy mászunk majd be a munkahelyünkre…

Ezek a változatos edzések segítenek abban, hogy elviseljük a monotonitást sportolás közben, ne mindig ugyanott és ugyanannyit fussunk. Más nem tudom, hogy van vele, de én néha annyira unom a szokott köreimet, hogy sírni tudnék. Pontosan ismerem a repedéseket, gödröket a járdákon, tudom, melyik kutya milyen ütemben ugat meg, de van olyan eb is, amelyik meg engem unt meg, s fel sem tápászkodik, hogy hangot adjon nemtetszésének. Látom, ahogy haladnak az építkezések, nőnek a gyerekek, tudom, ki mikor indul dolgozni, kit visz a nagymamája oviba, hol indul be reggel hatkor az automata locsoló. Szóval, ez néha dögunalom, de ahhoz lusta vagyok, s időhiányban szenvedek, hogy bevágjam magam a kocsiba, és elmenjek máshova futni.

Tehát érdemes néha ilyen kanyart tenni, mint például a profi Polar-edzések, mert más (szem)szögből világít rá a futásomra, sokat tanulok, s nem utolsósorban meghajtanak rendesen.

Egy-egy ilyen kitérő után örömmel térek vissza a szokott utcáimra, terepemre, mert agyban is valahogy átállítom magam. Nem is nézelődöm, hanem magamra, az edzésemre figyelek.

Lássuk, mások hogyan edzenek, versenyeznek mostanság.

GYEREFUTNI (blog)

Krátky Egon legújabb bejegyzésében azt fejtegeti, mi történik velünk, amikor egy sikerszéria után egyszer csak nem megy a futás, nincs motivációnk, sem kedvünk hozzá. Gondolom, sokan szembenéztünk már ezzel a problémával. Mint mindig, itt is az ok-okozati összefüggést kell vizsgálni, de nemcsak ezekről olvashatunk, hanem azt is megtudhatjuk, mi az a homeosztázis!

SZŐKE NŐ FUT AZ ERDŐBEN (Facebook)

A szerző a Börzsöny Trailen vett részt, a verseny harmincöt kilométeres volt, 1584 méter pozitív szintemelkedéssel. A hegy ismét rendesen bemutatkozott, kijutott minden a versenyzőknek: eső, jég, szóval megküzdöttek az elemekkel. Ilyen nehéz terepen a szerző a negyedik helyezést szerezte meg, ideje: 4:13:30 óra. Ezúton is gratulálunk neki!

MAKAI VIKTÓRIA (Facebook)

Makai Viktória egy instant futáson vett részt, a neve: Budai kilátások 50. A táv 53 kilométer, és a Budai-hegység kilátóit lehet megcsodálni. A teljesítők nem QR-kóddal, hanem check pointokon teszik hitelessé az áthaladásukat. Mivel még nagyon friss ez az instant kihívás, Vikiék az elsők között teljesítették, és végre a vágyott izomlázat is megkapta!

FUTNIMENTEM.HU

Evetovics-Balla Hajnalka bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári edzések után a szokásos rutinon érdemes változtatni. Szó esik a kompressziós ruhákról, hidratálásról, étkezésről és a hideg zuhanyról!

BARATRUNNING.COM

Pál Attila a Verőce Éjszakai Trail-en vett részt, az ötven kilométeres távon indult, s második helyezést ért el 5:22:14 órás idővel. Gratulálunk neki! A kihívásról szóló beszámolót itt olvashatjátok, Attila hihetetlenül jó tempóban bírta végig a versenyt!

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?

Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés!

KREMLICZA LEVENTE

Mindig csodálattal nézem azokat, akik reggelente járnak futni. Nekem egy korai verseny is nagy kihívás, egyszerűen nem szeretek reggel futni, éjjeli bagoly vagyok. A korán indulók közül sokan éhgyomorral kezdenek neki, míg mások csak reggeli után mennek ki. Az éhgyomorral futással kapcsolatban rengeteg hiedelem él a köztudatban, amelyeknek a többsége – tévhit. Talán a legnépszerűbb, hogy ilyenkor több zsírt égetünk, ami részben igaz is, de ez a mennyiség nem számottevő rövid távon. Hosszabb távon pedig eléhezünk, és a teljesítményünk rovására megy a dolog, ráadásul ilyenkor a több zsír mellett több izmot is égetünk.

A valós zsírégetés még alacsony intenzitás mellett is csak húsz-harminc perc után indul be, de az energiánk többségét akkor is glikogénből szerezzük. A vércukorszint esése miatt később fáradtabbnak, éhesebbnek érezhetjük magunkat, így nem biztos, hogy a kis többletzsírégetés miatt megéri evés nélkül útnak indulni. Azonban sokan nem tudnak futás előtt enni, nekik nem is kell erőltetni a reggelizést. Az is előfordul, hogy az esti futásunk előtt éhezünk meg, ilyenkor azért ne faljunk be egy adag csirkepörköltet nokedlival. Ebben az esetben egy müzliszelet, egy energiagél jó választás lehet sportolás előtt, vagy vihetünk magunkkal izotóniás italt, energiaszeletet. A futás előtti táplálkozásunk hatással van a teljesítményünkre, így különösen hosszabb edzés vagy verseny előtt nem mindegy, hogy mennyit és mit eszünk. Itt is a középút a legjobb, a túl kevés vagy túl sok táplálék bevitele elronthatja a futásunk, ezért érdemes odafigyelni rá.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.