BLOGRA FUTOTTUNK Őzek, mókusok és egy boldog futó

A futásban minden szép és jó, egyvalamit nehéz megváltoztatni: a monotonitását. Olykor tehát szükség van más kihívásokra, látványosabb útvonalakra – blogszörfösünkhöz hasonlóan ki mikor merészkedik új utakra?

Elég volt a monotonitásból, így aztán a hét végére tervezett tizennyolc kilométeres távot a lakhelyemtől messzebb futottam le, s csodaszép környezetben, a Nagymarostól Szobig vezető kerékpárúton teljesítettem a távot. Ehhez persze hajnalban kellett kelni, de a korai rajt mindent megért: a hegyoldalban láttam vágtázó őzcsapatot, egy bájos kis mókus is előttem szaladt át a keskeny betonúton, s mindössze néhány futóval, bringással találkoztam, mondhatni, semmi más dolgom nem volt mint gyönyörködni a tájban – olykor-olykor átpillantani a Duna túloldalára, nézni a lusta vizet és a gyönyörű fényeket. Nagyon jólesett az új környezetben koptatni az aszfaltot, mert lekötötték a figyelmemet a látnivalók, olyannyira, hogy a frissítésre nem is ügyeltem, a nagy nézelődésben alig ittam, egyórányi kocogás után csak falatnyit ettem a zselémből, és ez érződött is tizenöt kilométer környékén, ugyanis ott és akkor kicsit elfogytam. Aztán persze összeszedtem magam, és rendben befutottam a rajtnak és célnak kijelölt nagymarosi parkolóba.

Jó döntés volt máshol és más távot futni, néha muszáj venni a fáradtságot arra, hogy másutt mozogjunk, mint amit megszoktunk, hogy ne váljon túlságosan monotonná az edzés, és – talán ez az igazán fontos érv – ne fásuljunk bele.

Az egyhangúságot Ikrek-csillagjegyűként amúgy is nehezen viselem, mindig kell valami új impulzus. Szerencsére ez a futás tökéletesre sikeredett!

 

WERMESCHER ILDIKÓ (Facebook)

A szerző az UTMB-versenyen indult – a táv 171 kilométer, tízezer méter szintemelkedéssel, helyszín pedig a Mont Blanc, Chamonix –, s e futás beszámolóját olvashatjuk a posztban. Ildikó szerette volna a tavalyi eredményét felülmúlni – a posztból kiderül, sikerült-e neki. Annyit talán elárulhatunk, ha nincs megfelelő frissítés, abból bizony komoly gond adódhat.

 

21097KK.WORDPRESS.COM (blog)

Vadrózsa TT beszámolót olvashattok, az ötven kilométeres távon indult a szerző, a szint 1900 méter, tehát nem kevés. A teljesítés remekül ment, csak az a fránya súlyozott cipős edzésmódszer gyakorlása maradt volna el!

 

ROADRUNNERDIARY.WORDPRESS.COM (blog)

A szerző nagyon kedves futáson vett részt kisfiával, a cél egy hiúz megrajzolása volt az applikációban.

A táv és maga a futás célja is nagyon gyermekbarát – szuper, hogy ilyen rendezvényeken is lehet indulni!

Kis kacskaringóval ugyan, de sikerült a hiúzt a Népligetben zajló futás során megrajzolni, és ami nagyon fontos, a kisfiúnak hatalmas élmény volt, és már készül a következő kihívásra!

 

#CSAKAZERTIS.BLOG.HU

A szerző aktuális kérdést boncolgat ami a környezetvédelem vs. futóversenyek téma. Amit szeretek a posztjaiban, hogy mindig ad tippeket, mit lehet máshogy csinálni, egészségesebben vagy egyszerűbben, vigyázva a környezetre.

Itt jegyzem meg, a napokban jelentették be, hogy a jövő évi Ultrabalaton zöld verseny lesz, hatalmas lépés ez, kíváncsian várom, milyen újdonságok lesznek a döntés nyomán!

 

SZUFLAVEDER.HU (blog)

Rövid és tömör beszámoló egy igazán pörgős hét kilométeres versenyről, melyet a szerző elképesztő tempóban teljesített, és ez a helyezésein is meglátszik!

 

NEMMARATONMAN.BLOG.HU

A szerző feltette a hét kérdését, miszerint mosógépben kell-e mosni a sildes baseballfutósapit? Én nem szoktam vacakolni vele, megy a gépbe, az a biztos. Ti hogyan tisztítjátok?

 

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?

Amelyik kutya ugat, az néha harap is

 

KREMLICZA LEVENTE

Négylábú kedvenceink ősidők óta társai az életünknek, és az egyszeri futó is gyakran találkozhat velük akár városban, akár terepen. Rengeteg a barátságos eb, de akad olyan is, amelyik nem nézik jó szemmel tevékenységünket, vagy egyszerűen csak fenyegetést lát bennünk, ezért agresszívan viselkedik. Az ilyen kutyák jobb esetben csak ugatással adják tudtunkra, hogy nem vagyunk a szívük csücskei, de sajnos gyakori a támadás is. S nemcsak a kóbor kutyákkal lehet konfliktusba kerülni, a póráz nélkül sétáltatott állatok is gyakran okoznak problémát. Nem is biztos, hogy támadó szándékkal közelednek, de ha játékból nekünk rohan futás közben a testesebb kutya, az bizony elég csúnya sérüléseket tud okozni – főleg, mondjuk, egy köves lejtőn. Az erdőben sokan elengedik a kutyáikat, ami a jól szocializált állat esetében nem probléma, de olyan négylábúak is póráz nélkül rohangálnak, amelyek nem viselik jól más kutyák vagy emberek közelségét, esetleg nekirontanak a futóknak. Ez nagyon veszélyes lehet, ráadásul szabálysértés is.

Ha pórázon vezetett vagy a pórázról éppen elengedett kutya viselkedik agresszívan, akkor ha lehetséges, előbb a gazdának szóljunk, hogy fogja vissza az állatot. Kóbor kutya esetén is próbáljuk kerülni a fizikai konfliktust, és előbb kiabálással, határozott szavakkal próbáljuk az ebet jobb belátásra bírni. Fontos, hogy ne fordítsunk neki hátat, és ne kezdjünk futni. Sprintben a legtöbb kutya jobb (kivéve Usain Boltot), határozott, lassú léptekkel haladjunk hátrafelé, de azért időnként nézzünk is magunk mögé, nehogy elessünk valamiben. Amennyiben ez nem megy, törekedjünk arra, hogy ne puszta kézzel kelljen védekeznünk. Egy kő, egy bot, vagy bármi, amit közénk és a csattogó fogak közé tudunk helyezni, s ha semmi más megoldás nem akad, akkor elsősorban lábbal próbáljuk visszatartani a kutyát, mert a cipő minimálisan csökkenti a harapás okozta sérüléseket, és a lábszáron nehezebben sérthet meg létfontosságú szervet vagy verőeret. A tanyavilágban lehet találkozni csordákat őrző kutyákkal, ott igyekezzünk keveset mozogni, és semmiképp se az őrzött állatok felé induljunk. Legrosszabb esetben álljunk meg egy helyben, s hívjunk segítséget. A legfontosabb, hogy törekedjünk az erőszakmentes megoldásra, és kerüljük a konfliktust a négylábúakkal.

 

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.