A hegymászók legnagyobb félelme: a lavina

Aki a hegyek közé merészkedik, annak fokozattan kell figyelnie az objektív veszélyforrásokra, amelyek közül vitán felül a lavina az egyik legnagyobb. De rendre felvetődik a kérdés: mi kell ahhoz, hogy az ember túléljen egy hócsuszamlást? Hogyan lehet ellene védekezni?

A lavina a hegyoldalakon kialakuló hócsuszamlás, amikor az egymásra hullott, nem összefüggő és lazábban kötődő hórétegek elmozdulnak egymáson, és a felső nagy sebességgel letarolja az alatta fekvő lejtőt, mindent elsodorva, ami azon található. A hegyekben – az objektív veszélyeket tekintve – a legtöbb halálesetért minden bizonnyal a lavinák a felelősek, hiszen nagyon nehéz védekezni ellenük, sőt, ha az ember belekerül a hógörgetegbe, szinte lehetetlen túlélnie.

Nem csoda, hogy a hegymászók szinte a kezdetektől fogva foglalkoznak a problémával, hogy miképp lehet védekezni a lavinák ellen, és az elmúlt évtizedekben számos kutatás történt olyan eszközök kifejlesztésére, amelyek segíthetnek a bajba jutott hegymászóknak.

A legjobb módszer a lavinabaleset ellen még mindig a megelőzés, ezért az a legcélszerűbb, ha a túrázók minden esetben tájékozódnak az interneten és később valamelyik menedékházban az aktuális hóhelyzetről, időjárásról és a lavinaveszélyről. Ez utóbbinak öt fokozata van – az egyes a legenyhébb, az ötös a legveszélyesebb, de hármas fokozatnál már nagyon kell figyelni a túra közben.

Lavinaveszélyes lejtőn kizárólag egy ember mozogjon, s lehetőleg minél gyorsabban

Ha csak tehetjük, sohase induljunk el egyedül túrázni! – csapatban van esély rá, hogy azok, akiket nem sodort el a lavina, azonnal el tudják kezdeni keresni és kiásni szerencsétlenül járt társukat.

Csak figyelni kell, merre tűnt el, az ásással pedig sietni, mert az első negyedórában a túlélés esélyei még jók, ám utána percről percre csökkennek.

Amire érdemes figyelni: ha csoportban indulunk, nagyjából tíz méterre haladjunk egymástól, mindig legyen rajtunk mellkasra csatolható és bekapcsolt (!) jeladó (Pieps), lavinaszonda, az ásáshoz pedig vigyünk magunkkal lapátot. Folyamatosan vizsgáljuk a hó állagát, különösen veszélyes a nedves hó és a porhó, továbbá figyeljünk a környezetünkre és az esetleges melegedésre, mert a lavinák 40-50 fokos lejtőn alakulnak ki a leggyakrabban, amelynek egy kiadós havazás után és napos idő esetén különösen nagy az esélye.

Aktiválásával e különleges hátizsák meggátolja, hogy a lavina maga alá temessen bennünket

A lavina elindulását mindig dörgés előzi meg, ha van lehetőségünk, azonnal keressünk menedéket egy sziklatömb mögött. Próbáljuk minél gyorsabban elhagyni a lejtőt, vagy legalább annak szélére érni. Ha erre már nincs esély, és elsodort minket a lavina, akkor mielőtt elér minket a hótömeg, csatoljuk le a léceket (azok ugyanis lehúznak), és igyekezzünk minden erőnkkel a görgő hótömeg felszínén és szélén maradni, mintegy „úszni” a lavinával – túlélési esélyeink ugyanis azon múlnak, fent tudunk-e maradni.

Ez nem könnyű, mert minden nagyon gyorsan, percek alatt történik, de folyamatosan mozgassuk a lábainkat, és amikor érezzük, hogy a hótömeg lassul, képezzünk a két kezünkkel buborékot az arcunk előtt. A halálos lavinabalesetek háromnegyedénél ugyanis fulladás a halál oka. Csak akkor próbáljunk kiáltani, amikor már halljuk a mentőcsapatot.

Mivel kulcsfontosságú, hogy az áldozat a lavina felszínén tudjon maradni, érdemes magunkkal vinni egy feltölthető palackkal működő ABS-lavinamentőt (a hátizsákra szerelt eszköz) is, amely felfúvódva, a kisebb sűrűség elvén alapulva nem engedi elsüllyedni a túrázót, védi a felsőtestet és a fejet az ütésektől, súlya pedig csak egy-két kiló. Létezik még a hó alatti légzést elősegítő készülék, amely kiszűri az elhasznált szén-dioxidot, így késleltetve az eszméletvesztést.

Egy ilyen hógörgetegnek még a látványa is félelmetes

Ezek az eszközök nem olcsók, de nagyon sokat javítanak a túlélési esélyeken. Viszont ne feledjük, a lavina elleni első számú védekezés továbbra is a megelőzés és a körültekintés – sőt, nagy valószínűséggel az is marad.

Gyászol a hegymászóvilág

Múlt hét csütörtökön szörnyű hír rázta meg a hegymászóvilágot, a kanadai Sziklás-hegységben egy óriási lavina sodort el a világ legjobb alpesi mászói közül hármat, az osztrák David Lamát (28) és Hansjörg Auert (35), valamint az amerikai Jess Roskelleyt (36). A trió egy különösen nehéz szikla- és jégutat mászott a 3295 méter magas Howse Peak keleti falán, amelyen eddig csak egyszer sikerült feljutni, kereken húsz évvel ezelőtt. A helikopteres kutatás megtalálta a felszereléseik nyomát, de a rossz időjárás késleltette a mentés megindulását, és a kanadai hatóságok jelezték, semmi remény sincs arra, hogy túlélték a balesetet.

(Megjelent a Nemzeti Sport Csupasport mellékletében 2019 áprilisában.)

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.