Ahogy a magyar Tiricz Irén egyik pillanatról a másikra lett a legjobb magyar terepfutónő, úgy az amerikai Sarah Sellers története sem más, mint óda az amatőr sportolók nagyságához. A huszonhét éves ápolónő az idén a Bostoni maratonin lett második.
Sarah Sellers heti negyven órában dolgozik ápolónőként, hajnali négy órakor kel, hogy elvégezhesse az edzéseit. Főiskolásként viszonylag jó öt- és tízezres futónak számított, de sérülés miatt visszavonult. Az utóbbi időben csak azért kezdett újra futni, mert formában akarta tartani magát, no meg az elég kemény kórházi munka mellett szüksége volt a feszültség levezetésére. Sarah nem akarta egyedül elkezdeni a futást, ezért megkereste főiskolai edzőjét, Paul Pilkingtont, hogy írjon neki edzésterveket, de azt is kérte tőle, hogy időben ne legyen sok a kötelező penzum, ugyanis a munkája miatt nem tud a futással komolyabban foglalkozni.
A mester így főleg technikai és gyorsító edzéseket állított össze neki, s valójában egész más edzésterv alapján dolgozott az ápolónővel, mint a profikkal – ennek ellenére történetünk főhőse tavaly megnyerte a Utah-maratonit.
Az volt élete első 42 kilométere egyben.
Bostonban csak azért indult, mert az öccsét el akarta kísérni, nem volt nagy terve a tekintélyes versennyel. A nagyon kemény, esős, hideg, szeles időben végül az előre tervbe vett 2:37 órás időnél rosszabbat ment – mint ahogy az egész mezőny gyengébben futott a mostoha körülmények miatt –, 2:44:27 órával ért célba, és lett második.
Persze amikor befutott, még nem tudta, hogy ezüstérmes lett, a szervezők tájékoztatták arról, dobogós helyen ért célba. Sokan faggatták a váratlan siker után, de ő nem tudott mást mondani, mint azt, hogy örömből fut, s hogy amennyit edz, az neki éppen elég. Az egyik újságírói kérdés arra vonatkozott, a nagy sikerre való tekintettel első osztályon repülnek-e haza a férjével Arizonába, amire ő csak ennyit felelt: „Erkölcsi ellenérzésem van az első osztállyal szemben, annyi másra költenék szívesebben…”
Sarah Sellers a siker ellenére nem állt profinak. Pedig…
Bostoni második helyével 18 millió forintnak megfelelő dollárt nyert, mégis megmaradt amatőrnek, aki csak a saját örömére fut, mindenféle nyomás, teher és elvárás nélkül.
Ugyanúgy bejár a tucsoni kórházba, és altató nővérként végzi felelősségteljes munkáját.
