„Dörgicse környékén láttam egy ismerős kerékpárost, aki a harmadik helyezett lányt kísérte, tőle érdeklődtem, mi újság a mezőny elejével, mire közölte, hogy mi vagyunk a mezőny eleje…”
Ezzel a mondattal elevenítette fel az Ultrabalaton hetedik órájában történteket Bogárdi Szilvia, aki úgy vágott neki a viadalnak, hogy azt a szintidőn, azaz 32 órán belül szeretné teljesíteni, titkos célja pedig a harminc óra alatti időeredmény.
Ehhez képest 26:13:17 óra alatt futotta körbe a tavat, ráadásul a komplett női mezőny leggyorsabb futójaként!
Mindezt úgy, hogy az UB előtt a tizenkét órás temesvári viadalon teljesített 122 kilométer volt az eddigi leghosszabb távja, amire most rárakott még százat.
„Nem ez volt a cél. Ismeretlen távon indultam, nem is versenyezni mentem, saját magamat akartam kipróbálni, ehhez képest meglepődtem az eredményen és az időn is – folytatta Bogárdi Szilvia. – A futás közben éreztem, hogy egyben vagyok, akár jól is sikerülhet, de ezt álmomban sem gondoltam volna. A kísérőimnek lelkére kötöttem, ne mondják meg az eredményt, ne hozzanak versenyhelyzetbe, amikor viszont kiderült, hogy második vagyok, tizenöt-húsz perccel később átvettem a vezetést is, ami már erőt adott.”
A civilben tervezőmérnök, hétfőn már az irodában dolgozó győztes tesztnek szánta az Ultrabalatont, mivel szeretne jó huszonnégy órás eredményt elérni, de ez a kihívás majd az őszi időszakban lesz aktuális. Most még az UB utáni láz dolgozik benne, a versenyt követően is erős volt az adrenalin, ami a fáradtságot is elnyomta. Sőt – tette hozzá – ilyenkor nem tesz jót neki a sok fekvés, ellenben a séta újraindítja a rendszert, és a héten egy kis futás is belefér már. Igaz, maximum fél óra, és az sem baj, ha belesétál.
„Az utolsó negyven-egynéhány kilométer volt a legnehezebb, akkorra már elég fáradt voltam”
Bogárdi Szilvia a távval kapcsolatban elmondta: úgy tartják, az ilyen jellegű versenyek 170–180 kilométer fölött kezdődnek, amikor fogy a futás a lábból, de valahogy meg kell oldani a célba érkezést, és muszáj mozgást produkálni.
„Fáj a futás, a gyaloglással viszont rettenetesen elhúzódik a célba érkezés. Tudtam, hogy lesznek hullámvölgyek, amelyeket azonban viselni kell. Sérülések is vannak a lábamon, már az elején tisztában voltam azzal, hogy lesz ilyen, s viszem magammal a célba a fájdalmat. Akik futottak már hasonló, hosszabb távokat, azt tanácsolták, az lebegjen előttem, ahogy beérkezem a célba, és ott van nálam a szalag. Ez pedig jó kapaszkodónak bizonyult.”
XII NN ULTRABALATON
Nők (34 induló, ebből 12 ért célba): 1. Bogárdi Szilvia 26:13:17, 2. Horn Zsanett 27:33:53, 3. Mag Erika 28:08:59
