BLOGRA FUTOTTUNK Tessék bátran ultrabalatonozni!

Az unalmas és egysíkú futóedzéseket néha az apró változtatások is remekül feldobják. Blogszörfösünk egy hirtelen jött gondolattól vezérelve fedezett fel teljesen új útvonalat, miközben a virtuális UB-kihívásra készül.

Gondolom, sokan láttátok az elmaradt Ultrabalaton kapcsán a csupasport.hu felhívását a virtuális UB-futásról, és bízhatunk abban, hogy sokan csatlakoztok, teljesítve a 221 kilométert a csapatotokkal! Én kifejezetten örülök, hogy létrejött ez az esemény, mert kicsit lökött a motivációmon, lelkesebben indulok el otthonról. Valamelyik reggel elő is kerestem az egyik UB-pólómat, és abban indultam el edzeni.

Szükségem van az ilyen motiváló apróságokra, mert kissé unalmasak és egysíkúak lettek az edzések. Jó lenne már, ha mással is futhatnék együtt, akkor kocsiba is vágnám magam, hogy új helyeket fedezzek fel, de hát ez egyelőre nem lehetséges, hazai pályán pedig már minden fűszálat ismerek. Pontosabban ezt gondoltam, de a véletlen folytán új terepre sikerült keverednem. Kitaláltam, hogy nem a szokott edzőhelyemre megyek, hanem megbolondítom azzal, hogy ellenkező irányba indulok el.

Ugye, milyen találékony vagyok?

Mindez addig volt a fejemben, amíg ki nem léptem a kapun, és el nem indítottam a Polaromat. Aztán szépen elügettem a szokásos irányba, majd ötszáz méter után rájöttem, nem erre akartam jönni. Nem lett volna ezzel semmi gond, de tudtam, hogy így nyögvenyelős lesz a dolog, mert bosszantott a hülyeségem, s hogy megint az unalmas szakaszon koptatom az aszfaltot. Ezért úgy döntöttem, balra levágok, s másik útvonalon visszakavarok a tervezett irányba. Itt éppen olyan utcák voltak, amerre inkább nem szoktunk járni, de nem foglalkoztam vele, hiszen majd gyorsan lenyargalok, aztán balra el, és már irányba is tettem magam. Igen ám, de nem volt balra visszafordulós lehetőség, csak jó sokára egy földút, ahol le tudtam kanyarodni, ott pár ház, aztán csak erdő. Jött egy kőfejtőtelep, a másik oldalon pusztaság, ember sehol.

Forogtam jobbra-balra, előre-hátra, egyfelől baromira élveztem, hogy új helyen járok, másfelől elképzelni sem tudtam, hol vagyok, és hol bukkanok majd ki.

Végül egy cég telephelyén keresztül vezetett ki az ösvény a főúthoz, s ekkor már nem voltam messze a tervezett útvonaltól. Apró kaland, apró öröm, apró izgalom és változatosság – manapság ennek is örülni lehetett!

SZŐKE NŐ FUT AZ ERDŐBEN (Facebook)

A bejegyzés tulajdonképpen egy óda az új futószoknyához, amely alapján az ember kedvet kap ilyet viselni, már amennyiben hölgy futóról beszélünk.

A futószoknya szép, sőt, gyönyörű, és még be is vált a szerzőnek az első tesztfutás alkalmával. Sok hasonló élményt kívánunk az új futócuccban!

KMKOVEK.BLOG.GU

Fruzsi régóta nem írt bejegyzést blogjában, de most úgy érezte, eljött az idő, hogy helyzetjelentést adjon arról, miként telnek a napjai. Bár jelentősen átalakult a vírus miatt az életük, szerencsére az edzéseket meg tudja oldani!

RUNNERSWORLD.HU

Ezt a cikket azért ajánlom elolvasásra, mert annak a futórétegnek szól, amelynek tagjai az örömfutás hívei, és a teljesítmény nem lényeges a számukra. Nem fontos a verseny, a tempó, csak maga a futás a terepen, élvezik az erdő hangjait, a nyugalmat, ahol fotózni is nyugodtan meg lehet állni, nem számít, hogy ez ront az időn.

Nem kell állandóan az applikációban lévő adatokat böngészni, és nem hajtják magukat, mert újabb PB-t szeretnének!

KUTYAKEMENY.BLOG.HU

A canicross, azaz kutyás versenyzés nagy kedvencem, ezért mindig figyelemmel kísérem a Hard Dog Race oldalát és blogját is. A Lesi Zoltánnal készült interjút örömmel olvastam, mert mindig lenyűgöz a kutya és gazdája közötti összhang, ami náluk tökéletesen működik.

Együtt készülnek fel egy-egy versenyre, előtte együtt is hangolódnak rá, és a futásuk során mindent ki tudnak zárni, megpróbálják a maximumot kihozni a párosukból.

Irigylésre méltó, fantasztikus élmény lehet!

FUTNIMENTEM.HU

Evetovics-Balla Hajnalkától két cikket is ajánlok. Az egyik a véradással kapcsolatos, futók számára fontos tudni, hogy ez hogyan hat a futásra, edzésekre! A másik írás a hidratálással foglalkozik – örök téma, nem lehet eleget olvasni róla.

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND

Nemcsak futni, beszélni is kell!

KREMLICZA LEVENTE

A hobbifutók között is egyre többen döntenek úgy, edző segítségével készülnek a különböző megméretésekre, és vágnak bele a tudatos felkészülésbe. A kereslet növekedésével a kínálat is bővült, soha nem látott számú tréner tevékenykedik a rekreációs és amatőr sportban manapság. Természetesen ezen a területen is vannak jobb, rosszabb szakemberek, mint mindenhol máshol, de egy kis utánanézéssel, odafigyeléssel és persze szerencsével lehet találni jó mestereket. A hétköznapokban magam is edzőként dolgozom, nemcsak futókkal foglalkozom, tanítvány is vagyok, hiszen nekem is van futóedzőm, így talán elég jól rálátok erre a világba. A jó edző nemcsak edzéstervet tud írni, hanem képes motiválni, segíteni a sportolókat, akikkel dolgozik. Még az alapvetően önálló, határozott embereknek is szükségük van időnként bátorításra, támogatásra, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tréner kommunikál a sportolókkal. Sok helyről hallom, látom, hogy az edzésterv mellett havi, heti egy telefonos konzultáció foglaltatik a csomagban, egyébként e-mailben egy-két nap múlva válaszol az edző, és ez még a jobbik eset. Ezáltal a szakember nem sokat tud a tanítványok lelkiállapotáról, esetleges problémáiról, kétségeiről, persze az a sportoló feladata is, hogy jelezze, de sokan nem szeretnek beszélni ezekről vagy nem akarnak panaszkodni. A gondok kihatnak a teljesítményre, az egészségre, és ha nem veszik figyelembe a problémás eseteket, akkor nemcsak a fejlődés maradhat el, de sérülések, motivációvesztés is lehet a vége. Az online edzések hatékonyságának egyik alappillére lehet tehát a kommunikáció, annál is inkább, mert normál esetben az edző jelen van az edzéseken, látja a sportolót, a napi állapotát, a virtuális térben mindez nem kivitelezhető. A jelenlegi helyzet rendhagyó, de a normál hétköznapok sodrásában szoktam találkozni is a tanítványaimmal, akkor is, ha fizikailag nem edzünk együtt a hétköznapokban. Többször előfordult, hogy elmentem velük és segítettem megfelelő futócipőt venni, vagy éppen futóiskoláztunk a parkban. Véleményem szerint a közös munka, a kommunikáció, a segítség megadása az edző feladata, ami nem extra szolgáltatás, nem különlegesség, hanem egyfajta kötelesség.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.