Új cipő, új élmény – bokaficam...

Végre lehet bármikor futni, lehet készülni különféle kihívásokra, azonban blogszörfösünk örömébe némi üröm is vegyült: új cipőt vett, kipróbálta volna, de elég volt egy rossz lépés, és...

Jó ideje halogattam az új futócipő megvételét, de már nem húzhattam tovább, eljött az ideje. Legutóbb nagyon jól sikerült választanom, a Nike Zoom Vomero 14 tökéletes volt, ezért is nem akaródzott lecserélni. Azonban a futás közben rendszeressé váló itt fáj, ott fáj okán szétnéztem a piacon. Nem ragaszkodtam a márkához, megszoktam már, hogy valami hiába válik be, nem sikerül ugyanolyat beszerezni (a Vomerót egyébként sikerült volna, de az ára most messze túlszárnyalta azt a lélektani határt, amit még bevállalok erre a célra.)

Ezért úgy döntöttem, szabad a pálya, más márkának is adok lehetőséget, és volt olyan is, amit tudtam, hogy többet nem veszek, mert hamar tönkremegy kívül, belül. A Vomero olyan szinten megtartotta az anyagát (persze nem a talpánál), hogy most mosás után olyan, mint egy új. Simán jó lesz a hétköznapokra, mert gyönyörű és kényelmes, csak futáshoz már nem jó. Aztán alapos körülnézés után úgy alakult, hogy újfent Nike-ra (Renew) esett a választás, mert érzésre, kinézetre és árban ez volt a legjobb.

Alig vártam, hogy felavassam, de hát nem én lennék, ha ez simán ment volna: hogy, hogy nem, az egyik gyönyörű, ám kissé balesetveszélyes szandálomban úgy kificamodott a bokám, hogy pár napig csak nézegetni tudom az új futócipőmet.

Az orvos egy hét pihentetést javasolt, úgyhogy majd csak ezután derül ki, jó csukát vettem-e. De egyáltalán nem izgulok emiatt, az évek alatt nem kevés tapasztalatot szereztem a futócipő kiválasztásában. Bezzeg a platform, telitalpú szandál vásárlásában a jelek szerint az évek és a rutin mit sem segített. Így hát a menő szandálomat bedobozoltam, és néhanapján előveszem majd megcsodálni, de többet fel nem veszem, az biztos. Az új, menő futócipőmet meg remélem, mihamarabb kivehetem a dobozából, és nekiindulhatok nyargalászni. Ez sokkal fontosabb.

KMKOVEK.BLOG.HU

Belus Fruzsi tolja az edzéseket tisztességesen, de a versenyhiány már érződik a motivációján, ezért a legkézenfekvőbb megoldást választotta: benevezte magát egy versenyre! Júniusban irány a Bükk Hegyi Maratoni!

PAPER WINGS (Facebook)

A szerző a combos ausztriai túra után nem sokáig pihent, sőt a sík húsz kilométer helyett inkább az emelkedős Pilist választotta. S milyen jól tette! Remekül ment a futás, annyira, hogy maga is alig akarta elhinni!

FUTASROLNOKNEK.HU

Mindig is nagy érdeklődéssel olvasom a külföldi versenybeszámolókat, de az utóbbi időben finoman szólva nem voltunk elkényeztetve ilyen írásokkal a kialakult helyzet miatt.
Ezért is örültem, hogy szembejött velem egy korábbi beszámoló a kambodzsai félmaratoniról – annyira exkluzív, hogy még sokkal többet is olvastam volna erről a teljesítésről!

MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?

Verseny elvárások nélkül

KREMLICZA LEVENTE

A hét végén hosszú idő után először újra tétre megy majd a futás, a 1 Way Ticket nevű speciális versenyen állok rajzhoz, amelyen minden órában teljesíteni kell 6,7 kilométert, ameddig bírjuk, akarjuk.
Általában kitűzött célokkal megyek neki egy-egy megméretésnek, de most nincsenek elvárásaim, egyszerűen szeretném élvezni a futást, újra barátok, ismerősök között teljesíteni. Nem vagyok életem formájában, az elmúlt hónapok inkább a munka, egyéb teendők jegyében telt, keveset futottam, keveset edzettem, de annak ellenére, hogy általában van némi teljesítménykényszer, most egyáltalán nem zavar, hogy nem vagyok a topon.

Az év hátralévő részében azonban újra a futás és az edzés kerül főszerepbe, az őszi versenyeken már szeretném ismét a legjobb formám hozni.

 

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.